Abban, hogy Bottas valódi élversenyző, aki, ha egyszer győztes autót kap, győzni fog, kevesen kételkednek. „Valtteri egészen egyszerűen az egyik legtehetségesebb fiatal pilóta, akivel valaha találkoztam. Nagy dolgokra számítunk tőle a jövőben” – jelentette ki a sokat látott Sir Frank Williams még azelőtt, hogy a finn egyetlen F1-es nagydíjon elrajtolt volna.
Az áttörést a 2014-es szezonnyitó hozta meg. Az okokat oldalakon át lehetne elemezni, de a hibrid éra kezdetén a Williams az FW36 formájában olyan konstrukcióval állt elő, amely egy csapásra feledtette a tragikus, összesen 5 pontot hozó előző idényt. A másodéves Valtteri Bottas neve mellett egészen addig csupán egyetlen pontszerzés, egy nyolcadik helyezés állt. Ausztráliában kapásból ötödik pozícióval nyitott (a pályán hatodik lett, de Ricciardót kizárták), méghozzá úgy, hogy váltócsere miatt öthelyes büntetést kapott, csak a 15. pozícióból rajtolhatott, versenyen pedig a falhoz ért és defektet kapott. Bottas mérgelődött, mert úgy érezte, dobogóra állhatott volna, ám a nagydíj egyszerre jelezte a Williams visszatérését a legjobbak közé, valamint a versenyző bejelentkezését az élmezőnybe.
Ha csak a puszta eredményekre és a 2013-as összetett 17. pozícióra nézünk, úgy tűnhet, Bottas a semmiből érkezett meg, ez azonban nincsen így. Két nagyszerű pillanatot emelünk ki újonc szezonjából. A Kanadai Nagydíj esős időmérőjét, amelyen Vettel és Hamilton mögött a harmadik rajtkockát szerezte meg, mindössze hetedik F1-es futamán. Eközben csapattársa, Pastor Maldonado csak a 13. pozícióig jutott. A nagy esély ellenére azonban Bottasnak az idény utolsó előtti versenyéig kellett várnia első pontjaira. Az Egyesült Államokban nyolcadik lett, miközben Maldonado kört kapott a 17. helyen.
A venezuelai pilóta nevének hallatán sokan reflexszerűen felszisszennek, pedig gyorsasága, ha autója engedi neki, elvitathatatlan. Ráadásul Bottas úgy érkezett meg mellé, hogy épp az előző évben, 2012-ben zárta legerősebb szezonját, a Spanyol Nagydíjon futamot nyert, az időmérőkön pedig különösen remekelt a Williams-Renault-val. Ehhez képest a finn újonc pont a kvalifikációkon győzte le őt 11-7 arányban, futamokon inkább Maldonado irányába billent a mérleg, habár kevesebb pontot gyűjtött kollégájánál.
„Ő egy nagyszerű versenyző. A versenyhelyzetekben fenomenális, emellett szupergyors” – beszélt Bottasról még tavaly Rob Smedley, a Williams teljesítményért felelős igazgatója. „Valtteri jó tulajdonsága az, hogy fiatal, de két lábbal jár a földön. Semmiféle tekintetben nincs elrontva. A kommunikáció közte és a bokszutcafal között kivételes. Erre van szükség, ilyen szinergiára a versenyző és a csapat között.”
Az a Rob Smedley világított rá Bottas kvalitásaira, aki Felipe Massával együtt érkezett a csapathoz, egyenesen a Formula-1 legnagyobb múltú istállójától, a Ferraritól. Massa volt az, aki a 2014-es Osztrák Nagydíjon megszerezte a pole-pozíciót (az előző szezon kezdete óta még mindig az egyetlen alkalom, hogy nem Mercedes indult az élről), a futamon azonban már Bottas hozta a csapat idényének első dobogóját. A következő, silverstone-i versenyen a 14. rajtkockából jött fel a második pozícióba, ekkor már határozottan ki lehetett jelenteni: sikerült csapaton belül a nagyságrendekkel rutinosabb versenyző elé kerülnie. Belgiumban negyedszer állhatott dobogóra, míg Massa továbbra sem végzett az első háromban.
A brazil pilóta aztán a szezon utolsó harmadában feltámadt, Monzában, majd az utolsó két versenyen is dobogóra állt, Abu Dhabiban két és fél másodperccel futott be a győztes Hamilton mögött. Tény, hogy az utolsó hét futamon a finn csak kétszer végzett csapattársa előtt – Massa leginkább hajrájának köszönheti, hogy a 2014-es szezont régi önmaga visszatéréseként emlegetik, pedig egészen Monzáig nem igazán bírt zöldfülű kollégájával. A duplapontos zárófutamon szintén dobogóra álló – ez volt a Williams évének legerősebb versenye – Bottas a végelszámolásnál 52 pontot adott neki, ráadásul ezen a versenyen a bajnokság negyedik helyét is bebiztosította, amelyért az összesen hat bajnoki címet felvonultató Vettellel és Alonsóval csatázott. Massa hetedik lett a listán.
A Williams kilenc dobogós hellyel zárt, a konstruktőri pontverseny harmadik helyén: az esélylatolgatók 2015-ben őket tették meg a Mercedes első számú üldözőjének és legnagyobb kihívójának. Azt a csapat sem titkolta, célja a futamgyőzelem megszerzése lesz. Mielőtt a szezon elkezdődött, Bottas remek pozícióban találta magát, esélyesnek arra, hogy már harmadik évében csatlakozzon a versenyt nyerők elit klubjába.
„Sok éves fejlődés útja vezet odáig, hogy világbajnok legyen, annak pedig, ahogyan ez a fiatalember belül fejlődik, meghatározó szerepe lesz abban, milyen sikereket fog elérni” – vélekedik honfitársa, a kétszeres világbajnok Mika Hakkinen, aki mentorként Bottas pályáját is egyengeti. A Williams-pilóta mentalitását is Hakkinenéhez hasonlítják, olyan versenyzőként, aki sokat gondolkodik, keményen dolgozik, és a hibáiból is tanul.
„Rendelkezik azzal a képességgel, hogy magába szívja az információt, és úgy alakítsa át, hogy hasznosítani tudja. Tehetséges és intelligens. Roppantul erős fejben. Hibákat mindenki elkövet, ha hibázol, az még nem jelenti, hogy mentálisan nem vagy elég jó” – folytatja Hakkinen. Visszaemlékezve Bottas versenyeire, túl sok alkalmat nem találunk, amikor rontott: közéjük tartozik a már említett tavalyi Ausztrál Nagydíj. „A hibák akkor történnek meg, ha kockázatot vállalsz. Ha tanulsz belőlük, jó úton haladsz ahhoz, hogy a legjobbak egyike légy. Valtteri a határig juttatja az autót, és kockázatot vállal, amikor a pillanat megfelelő. Még ha el is véti, nem zuhan magába. Visszajön, és azt mondja: ’tudom, mit csináltam, és nem fog újra megtörténni’. Megérti, miért történt.”
A 2015-ös idény azonban nem úgy kezdődött, ahogyan a Williams remélte. Annak ellenére, hogy a pilóták elégedetten nyilatkoztak az FW37 leszorítóerejéről, nemcsak a Mercedeshez nem tudtak közelebb kerülni, de még a Ferrari is átugorta őket. A csapat a Spanyol Nagydíjig egyszer sem tudott dobogóra állni, bár a többi csapatot maguk mögött hagyták, köztük a Red Bullt.
Az Ausztrál Nagydíj időmérőjén úgy tűnt, Massának sikerült átmentenie formáját az új szezonra, harmadik lett, míg Bottas csak hatodik. Ám rövidesen kiderült, hogy a finn gerincének egyik porckorongja Q3-as gyorskörében a 13-as kanyar féktávján váratlanul megrepedt – az érzést úgy írta le, mintha egy kést döftek volna hátába. A szokatlan sérülésre a megváltoztatott üléspozíció ad magyarázatot. Fájdalma miatt a futamon sem indult, máris Indonéziába utazott regenerálódni. Megkapta az orvosi engedélyt a versenyzésre, Massát pedig a Malajziai Nagydíj utolsó körében előzte meg, és lett ötödik.
Kínában újra a brazil került ki a párharc győzteseként, a Bahreini Nagydíjon azonban Bottas a szezon során először megverte a kvalifikáción csapattársát, a futamon pedig negyedik lett, a kényszerkiállásról visszatérő Vettel ellen védekezett bravúrosan. Elmondása szerint ezen a versenyen már nem érzett fájdalmat. Barcelonában ismét legyőzött egy Ferrarit, ezúttal Kimi Raikkönent, az egyéni pontversenyben pedig Massa elé került, annak ellenére, hogy eleve egy futam hátrányból indult.
„A téli szünet folyamán emelt egyet profizmusának szintjén, új edzőt vett fel, hogy javítson már most kiváló állóképességén, mentálisan pedig a legmagasabb polcra került. 2014-nek még nem így vágott neki” – hangzik Pat Symonds, a Williams technikai igazgatójának értékelése. „Most már érzi, hogy harcolhat a győzelmekért, az pedig fontos, hogy elhiggye.”
Bottas tehát már nem kételkedik benne, hogy képes a győzelemre, és nagyon jól teszi – de nyerhet-e az idei évben? Az erőviszonyokra pillantva könnyű kijelenteni, a Williams visszalépett, hiszen az előző szezont még a Mercedes üldözőjeként zárták, azóta pedig a Ferrari is átugorta őket. Az első versenyek alapján hajlamosak lehetünk elhamarkodottan azt gondolni, hogy az erősorrend nem változhat a szezon folyamán. Pedig a Ferrari egyáltalán nem befoghatatlan, a Spanyol Nagydíj pedig biztató előjel lehet a grove-iak számára.
Arról is könnyű elfeledkezni, hogy a Williams sokkal gyengébben kezdte az előző szezont, mint a jelenlegit. Első dobogójukat az év nyolcadik futamán szerezték meg. A Spanyol Nagydíj után a konstruktőri verseny ötödik pozíciójában álltak 46 ponttal, most Barcelonából 81 egységgel harmadikként távoztak. Legalább egy autóval minden futamot a legjobb öt között zártak, ami tavaly ugyanekkor csak kettőször sikerült nekik. Látványos eredményeiket az erős szezon közbeni fejlesztésnek köszönhették, így sikerült átugorni a Red Bullt, Ferrarit és Force Indiát, akik eleinte előttük álltak. Ezúttal közülük csak a Scuderia eszén kell túljárni.
Persze tény, hogy idén nem a Ferrarit kell legyőznie annak, aki futamot akar nyerni. Az olaszoknak azonban egyszer már sikerült megtörniük a domináns Mercedest. És arról sem szabad elfeledkezni, hogy nemcsak erőfölénnyel, taktikával lehet versenyt nyerni, hanem szerencsével is. Daniel Ricciardónak tavaly háromszor is sikerült kisebb-nagyobb adaggal. Ha a sors fura szeszélye úgy dönt, megismétli a kanadai dupla műszaki hibát, vagy egy Spához hasonló balszerencsés ütközést, Bottas pedig épp a jó helyen van…
De az is lehet, hogy a diadal pillanatát már egy másik csapattal éli át. Mint minden versenyzőt, aki egy kisebb istállóval ér el figyelemreméltó sikereket, Bottast is rögtön szóba hozták a legnagyobbakkal. Még emlékezhetünk a Mercedes-csapatvezető Toto Wolff – egyébként Hakkinennel együtt a finn menedzseri csoportjának tagja – utólag sokat magyarázott kijelentésére, hogy ha Hamiltonnal nem sikerülne szerződést hosszabbítani, elsősorban Alonsóra, másodsorban Bottasra csapna le. A McLarennel is szóba hozták, igaz, kevés olyan versenyzőt találni, akit nem. És ott a Ferrari, amelynek piros overalljába egyesek már télen felöltöztették, a spekuláció mostanában pedig újra szárnyra kapott, mióta a csapat elárulta, Raikkönen év végén lejáró szerződését egyelőre nem hosszabbítja meg. Bottasnak szintén nincs kontraktusa 2016-ra – a feltételezést azonban, hogy már előszerződést is aláírt a maranellóiakkal, szórakoztatónak nevezte.
Pat Symonds, aki hosszú karrierje során Senna, Schumacher és Alonso mellett is megfordult, egyenesen úgy érzi, finn pilótájába genetikailag kódolták az eljövendő sikereket. „Valami, amit a nagy versenyzőkben láttam, akikkel együtt dolgoztam, Valtteriben is ott van. Ez szinte feljogosít arra, hogy bajnok legyél. Más vonások is fellelhetők ebben az úgynevezett bajnoki génben, mint az odafigyelés a részletekre és a munkamorál. Ezek nem jönnek könnyen. Ezért teljes joggal reménykedem abban, hogy egyszer bajnok lesz.”
Arra azonban nagyon kicsi az esély, hogy Bottas a Williamsnél váljon világbajnokká. Már a tavalyi harmadik hely is több, mint ami a csapat méreteit tekintetbe véve elvárható. A 2014-es pénzügyi évet 34 millió font veszteséggel zárták, és bár a megemelkedett pénzdíj és szponzori érdeklődés miatt idén erősebb mérleget várnak, Claire Williams csapatfőnök-helyettes úgy saccolja, költségvetésük a Ferrariénak mindössze harmada. Nem gyári csapatként szintén lehetetlennel egyenlő küldetés, hogy az autóóriások saját istállóinak mindegyikét legyőzzék.
De vajon Bottas készen áll-e a váltásra? Egyetlen másik csapatnál sem versenyzett még, ráadásul története a Williamsszel sokkal korábbra nyúlik vissza, mint 2013-as debütálása. A csapat már három évvel korábban felkarolta. Nem csupán összes Formula-1-es sikerét köszönheti nekik, de azt is, hogy olyan pilótát neveltek belőle, aki el tudott jutni a Formula-1-ig.
Nem fér hozzá kétségünk, hogy Bottas lojális csapatához, de a hűség nem minden. Épp a közelmúlt két nagy csapatváltása – Sebastian Vettel érkezése a Red Bulltól a Ferrarihoz és Lewis Hamilton átigazolása a McLarenből a Mercedesbe – bizonyítja, hogy érdemes lehet kiszakadni a közegből, ahova akár már gyerekkorunk óta tartozunk, és saját lábunkra állni. Talán épp Hamilton és Vettel sikerei adhatják meg Bottasnak a löketet a döntéshez, hogy a közeljövőben már egy új csapat színeiben versenyezzen, és ünnepelje a várva várt győzelmeket.
Mert ahhoz nem fér kétség, hogy F1-es versenyzőként Bottas nyerni akar. És idén vagy később, a Williamsnél vagy máshol, egészen valószínű, hogy fog is.
A cikk az előző Autósport és Formula Magazinban jelent meg
