A most 82 éves Penske megkerülhetetlen alakja hazája autósportéletének, a Team Penske autói és versenyzői évtizedek óta szállítják a győzelmeket és a bajnoki címeket az ország legrangosabb sorozataiból, köztük az IndyCarból és a NASCAR-ból, de a Formula-1-ből is van egy futamgyőzelmük 1976-ból. A vitathatatlan érdemeket szerző csapatfőnököt különösen a kegyeibe fogadta az USA jelenlegi elnöke, Donald Trump, aki már harmadszor hívta őt meg a Fehér Házba – ezt a gesztust pedig a múltban ritkán tették meg elnökök az autósport nagy alakjaival. Penske előbb áprilisban NASCAR-bajnok pilótájával, Joey Loganóval, majd nyáron az Indy 500-at megnyerő Simon Pagenaud-val együtt kapott meghívást. Ezúttal viszont ő állt a középpontban, Trumptól átvehette ugyanis az Elnöki Szabadság-érdemrendet, ami az USA legrangosabb civil elismerése, és minden évben olyan személyek kapják, akik saját szakterületükön kimagasló teljesítménnyel öregbítették az Egyesült Államok hírnevét.
Roger Penske csapata idén már 18. alkalommal nyerte meg az Indy 500-at, Trump azonban beszédében kicsit túlmisztifikálta az oválpályás verseny világszintű vonzerejét, azt vizionálva, hogy a leggazdagabb országok mind sikertelenül próbálják bevenni ezt a sebességszentélyt.
„Tudom, hogy milyen nehéz megnyerni az Indianapolis 500-at. Nagyon nehéz! Japán, Németország, Olaszország, mindenféle országok százmillió dollárokat költenek évente, hogy megpróbálják megnyerni” – beszélt úgy, mintha az Indy 500 valamiféle nemzetek közötti versengés lenne, vagy legalábbis mintha egyes országok nemzetgazdasági célként tekintenének az ottani sikerre.
Később még egyszer ráerősített elméletére: „Nemcsak más emberek, hanem más országok sem tudják megnyerni. Százmillió dollárokat költenek új technológiákra és motorokra. A motorjuk egyszer gyors, de lerobban, máskor megbízható, de lassú. Eközben ez az ember itt csak nyer. Ezért hát úgy gondoltam, ítéljük oda Roger Penske-nek az Elnöki Szabadság-érdemrendet!”
Elég nehéz olyan kontextust találni, amiben értelmezhetőek Trump szavai, elvégre az IndyCar szinte minden csapata amerikai tulajdonú és irányítású (leszámítva a brit Carlint és McLarent, valamint a részben argentin Juncost), ebben a tekintetben tehát Penske-nek nem igazán kell nemzetközi riválisok ellen bizonyítania. Az IndyCar egyébként is minimális teret enged a fejlesztéseknek, elvégre az egységes karosszériát az olasz Dallara szállítja (végül is ő így mindig nyernek), a motort illetően pedig a hazai Chevrolet és a japán Honda közül lehet választani – és utóbbi a sikeresebb ebben az évezredben. A versenyzőket illetően idén a francia Pagenaud nyert, de két éve Japán adta a győztest Takuma Sato révén, bár való igaz, hogy német pilóta még sohasem diadalmaskodott az Indy 500-on, és olasz is csak 1915-ben.
Penske eredményei persze megkérdőjelezhetetlenek, és szintén beszédes, hogy az autósportból érkezve korábban csak egy valaki, 1992-ben Richard Petty NASCAR-versenyző kapta meg az Elnöki Szabadság-érdemrendet. Trump szavai azonban legfeljebb nemzeti propagandának voltak jók, esetleg az elnök felkészületlenségéről árulkodtak.
