A szűk és kanyargós 4 381 méteres Hungaroringen nem egyszerű az előzés. Erre a legjobb lehetőség a start-cél egyenesben adódik, amely 800 méter után egy éles jobbkanyarba torkollik. A 4-es és 11-es kanyarokban a legnagyobb a keresztgyorsulás, ahol körülbelül 160 km/órás sebességgel hajtanak át a pilóták. „Ezek a szakaszok az új, és rendkívül puha Hankook slick abroncsokat igen nagy terhelésnek teszik ki, amivel a Ventus Race minden nehézség nélkül képes megbirkózni“ – állítja a Hankook DTM versenymérnöke, Thomas Baltes.
A pilótáknak különösen a verseny elején nem ajánlott túl agresszíven autózniuk, hogy a „hideg“ abroncsokat a kanyargós szakaszokban ne tegyék ki túl nagy igénybevételnek. Amint a Hankook slick elérte az optimális hőmérséklettartományt, képes kibontakoztatni rendkívül nagy tapadási képességét. A Hankook versenyabroncs-mérnöke szerint „A magasabb abroncsnyomással kombinált nagyobb kerékdőlés-szöggel a lassabb szakaszokon optimalizálható az autók vonóerőátvitele. A jármű beállítását a változatos szakaszoknak megfelelően, a lehető legkiegyensúlyozottabban kell megválasztani.“
A Budapesttől kb. 20 km távolságra található Hungaroring jellegzetessége a különleges fekvése. A „lapostányér“ becenévre hallgató pálya egy völgyben kanyarog, ami ideális a nézők számára, mivel a pálya 80 százalékát fentről belátják a lelátókról. Ugyanakkor a katlanban való elhelyezkedés miatt napsütés esetén gyakran túl magasra szökik a levegő és a pálya hőmérséklete, amit az abroncsnyomás megválasztásakor számításba kell venni.
Mivel a versenypályán - főként az ideális nyomvonalon kívül - sok por, szennyeződés és ledörzsölődött gumi gyűlik össze, az autók sok hulladékot gyűjthetnek össze az abroncsokon, melyet aztán megint el kell távolítani menet közben. „Ez megakadályozható a slick abroncsok túlmelegedésének megfelelő beállításokkal történő elkerülésével. A Hungaroringen a Ventus Race szerkezete és futófelülete egyaránt nagy igénybevételnek van kitéve, az abroncsok terhelése a többi DTM pályához viszonyítva a közepes tartományban van“ – állítja Thomas Baltes.