Egyáltalán nem volt rossz verseny a 2002-es Brazil Nagydíj, mégis két olyan dologról maradt emlékezetes, melynek viszonylag kevés köze van a versenyzők egymással való küzdelméhez: egy a warm-upon történt igen különös balesetről, valamint a leintésről, mely különös módon elmaradt...
A 2002-es idény első két versenyét követően Michael Schumacher 14 ponttal vezette a tabellát a Williams párosa, a 12 pontos Montoya és az ausztrál repülése után Malajziában győzni tudó Ralf Schumacher előtt. Rubens Barrichellónak viszont még egy árva pontja nem volt ekkor, miután a melbourne-i rajtbalesetet követően Sepangban motorhiba ejtette ki a futamból.
Ilyen előzményekkel érkezett a mezőny Brazíliába, ahol a Ferrari élesben is bevetette új versenygépét, az F2002-t – legalábbis ami Schumachert illeti, Barrichello ugyanis még Interlagosban is az előző évi F2001 módosított változatát terelgette. Az akkori szabályoknak megfelelően összesen négy szabadedzést rendeztek, az elsőn Michael Schumacher, a másodikon David Coulthard, a harmadikon ismét Michael Schumacher, a negyediken pedig az öccse, Ralf volt a leggyorsabb.
A szombati délutáni időmérő edzés Juan Pablo Montoya sikerét hozta, aki egy tizeddel győzte le Michael Schumachert, és szerezte meg az elsőt szezonbéli hét rajtelsősége közül. Csapattársa, Ralf a harmadik helyre került, majd következett a két McLaren, azaz Coulthard és Raikkönen, mögöttük pedig a renault-s Trulli, az előző futamon remeklő Button, a hazai pályán ennél többre számító Barrichello, valamint a sauberes Heidfeld és a toyotás Salo fért még be az első tíz közé.
Vasárnap délelőtt az akkor megszokott módon rendeztek egy bemelegítő edzést helyi idő szerint fél tízkor. Mindössze két perc volt hátra a warm-upból, amikor a hazai pályán versenyző Bernoldi nagyot bukott, autója pedig kigyulladt. A medical car gyorsan a helyszínre érkezett, s sofőrje, a korábbi F1-es Alex Ribeiro már kiszállni készült volna, amikor megérkezett Nick Heidfeld, és nagy tempóval nekiütközött a nyitott ajtónak. Szerencsére Ribeiro még nem lépett ki, s a versenyző sem sérült meg az ütközés során.
Az előző futam rajtjánál egymással ütköző Montoya és Schumacher került tehát egymás mellé az élen, s ismét nem tudták egymást elkerülni. A német lerajtolta a kolumbiait, aki a külső ívet próbálta tartani – sikertelenül. A hátsó egyenesben Montoya aztán megpróbálta visszaelőzni a Ferrarit, ám a szélárnyékban túl későn fékezett, nekikoccant a Ferrari hátuljának, és elvesztette első szárnyát.
A kolumbiai ezzel kiszállt a verseny érdemi részéből, s a továbbiakban a Schumacher-testvérekre várt a feladat, hogy eldöntsék a Brazil Nagydíj sorsát. Számos kiesést hozott a futam, Barrichello zsinórban harmadik versenyét nem tudta befejezni, két honfitársa szintén kiesett hazai pályán, a hajrában pedig Kimi Raikkönen autója is tökkrement. Az élen a testvérpár nagy harcot vívott, végül ezúttal Michael volt a gyorsabb kettejük közül, aki kevesebb mint hat tizeddel Ralf előtt szelte át a célvonalat.
Szándékosan nem úgy fogalmaztunk, hogy őt intette le először a kockás zászló, ez ugyanis egyszerűen nem lenne igaz. A megtisztelő feladat, a futam végét jelző zászló belengetése a világ valaha volt talán legnagyobb futballistájának, Pelének jutott, aki aznap talán nem volt élete formájában, mindenesetre sikerült elrontania ezt a nem túl bonyolult kihívást.
Amikor Schumacherék áthaladtak a célvonalon, Pelé éppen a mellette álló sportbírókkal beszélgetett, s egyszerűen elfelejtette leinteni a futamot. Csak akkor kapott észbe, amikor megérkezett a két kör hátránnyal mögöttük haladó Takuma Sato, így aznap neki lengett először a kockás zászló.
A győzelmet persze azért nem kapta meg a japán, a Schumacher-testvérek mellett David Coulthard pezsgőzhetett még. Button egymás után másodszor lett negyedik, ami nagy eredmény volt az akkori erőviszonyok ismeretében, Montoya az ötödik helyre tudott felzárkózni az orrkúpcsere után, és Mika Salónak is jutott egy pont a Toyotával – abban az évben másodszor s egyben utoljára.
