Már a 2003-as szezon féltávjánál jártunk, amikor a mezőny a Nürburgringre érkezett június 29-én az Európa Nagydíjra. A bajnokság még ekkor is rendkívül nyílt volt, hiszen a Ferrari, a McLaren, a Williams és a Renault pilótáit sem lehetett kivenni a győzelmi esélyesek közül, noha az erőviszonyok pályáról pályára változtak. Montreal után a feltámadó és remek győzelmi sorozatot maga mögött tudó Michael Schumacher vezette a tabellát, három ponttal Kimi Raikkönen előtt.
A hétvége a McLaren fiatal finnje számára indult a legjobban, aki egy elképesztően szoros időmérőn megszerezte F1-es karrierje első pole-pozícióját, mégpedig úgy, hogy a Ferrarit és a Williamst vezető két Schumacher testvér is egy tizeden belüli időt autózott hozzá képest.
A rajtnál Raikkönen megtartotta a vezetést és hamar jelentős előnyt kezdett kiépíteni a bátyját lerajtoló Ralf Schumacherrel szemben. A finn autója könnyebb volt, így korábban kellett kiállnia tankolni, de elsőségét ez sem veszélyeztette a bokszkiállások első köre során. Az viszont már annál inkább, amikor a 26. körben McLarenjének motorja elfüstölt, ő pedig nem tehetett mást, mint hogy lehúzódik a pálya szélére, ott egy székbe leülve egykedvűen iszogat, majd pedig átmászik egy magas kerítésen, hogy visszavihessék csapatához.
A vezetést Ralf Schumacher vette át, de a Williams ennél is többnek örülhetett, hiszen a harmadik helyen álló Juan Pablo Montoya utolérte a kanyarokban lassan haladó Michael Schumachert, és a Dunlopban a külső íven meg is kísérelte ellene az előzést. A kolumbiai sikerrel is járt, de manővere nem volt teljesen makulátlan, hiszen a két autó összeért, és a megpördülő Ferrari a pálya külső íve felé csúszott, ahol aztán járó motorral félig az aszfalton, félig a kavicságyban maradva elásta magát.
Schumacher kétségbeesetten integetett a mögötte lévő pályabíróknak, hogy siessenek a segítségére és tolják meg az autóját, hiszen finoman szólva sem parkolt biztonságos helyen. A mentőcsapat meg is érkezett, és ahelyett, hogy kiemelték volna a Ferrarit, valóban megtolták azt előre, így a német a 6. helyen visszaállhatott a versenybe, miután nagyjából 40 másodpercet veszített ezzel a közjátékkal.
A nézők közül sokakban felháborodást is keltett, hogy Schumacher külső segítséggel folytathatta a futamot, hiszen a közelmúltban hasonlóra nem volt példa, így hosszú időn át húzódott is erről a vita a különféle fórumokon. A versenybírók ugyan vizsgálták az ügyet, de végül senkire nem róttak ki büntetést, miután úgy ítélték meg, hogy valóban ez volt a leggyorsabb módja a veszélyes helyen álló autó eltávolításának.
A német végül az ötödik helyen ért célba a futamon, köszönhetően egy másik, szintén nagy port kavart incidensnek, amikor a leintéshez közeledve Fernando Alonso a megszokottnál korábban fékezett az utolsó sikán előtt, ezzel meglepve a rá tapadó David Coulthardot, aki kénytelen volt hirtelen elrántani a McLaren kormányát, és így a bukótérben ért véget a versenye.
Michael Schumacher pedig végül azzal együtt is képes volt növelni előnyét a tabellán, hogy a verseny egy szakaszában tehetetlenül ült autójában, amit ő maga nem tudott volna elmozdítani.
