Évtizedeken keresztül nem volt a száguldó cirkusz pilótáinak állandó, saját rajtszáma. Az előző évi konstruktőri bajnokság eredménye határozta meg, ki és milyen rajtszámmal versenyzett, ez alól kizárólag a világbajnok jelentett kivételt, aki vi(he)tte magával az egyest és ezzel együtt csapattársának a kettest is.
2014 óta azonban mindenki saját magának választ számot, ilyen téren az utolsó az elmúlt hetekben leszerződtetett Nicholas Latifi, aki Nico Rosberg világbajnoki, hatos számát kaparintotta meg. A hatos már sokaknak szerencsét hozott, már a kezdetek kezdetén, Juan Manuel Fangio is nyert futamot 1950-ben ezzel a számmal, legutóbb pedig Nico Rosberg 2016-ban, Japánban vitte el a pálmát, majd év végén a világbajnoki címet is behúzta.
Keke Rosberg és Nelson Piquet is hatossal vitte végső győzelemre a Williams versenyautóját, Latifinek erre most vajmi kevés esélye lesz, legalábbis 2020-ban semmiképpen. Egyébként Emerson Fittipaldi volt az első, aki világbajnoki címvédőként viselhette az egyes számot 1975-ben. Korábban is láthattunk különböző autókon egyest, de nem ebből az okból.
Már olvashattunk korábban az F1-es autók rajtszámával kapcsolatos különlegességeket, de most vizsgáljuk meg más szempontból ugyanezt. Az 1999-es Spanyol Nagydíjon alakult ki az az érdekes végeredmény, hogy a rajtszámoknak megfelelően, emelkedő sorrendben értek célba a pilóták. Az egyes számú Mika Hakkinen nyert, második lett mögötte a kettessel futó David Coulthard, harmadik a hármassal versenyző Michael Schumacher, őt követte négyessel Eddie Irvine.
Ennél is nagyobb matematikai őrületet hozott a 2000-es Ausztrál Nagydíj időmérő edzése. Ott ugyanis az első hét helyen, emelkedő számsorrendben végzett a hét, legalacsonyabb rajtszámot viselő pilóta. Mika Hakkinen, David Coulthard (McLaren), Michael Schumacher, Rubens Barrichello (Ferrari), Heinz-Harald Frentzen, Jarno Trulli (Jordan), valamint Eddie Irvine (Jaguar).
Erre most nem is lenne esély, mert Stoffel Vandoorne távozása óta a kettes számot jelenleg senki nem viseli a mezőnyben.
