DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak JOHNNYBET
2023. február 1. szerda
Retro

Retro – Versenyfutás a halott bajnokkal

A vadonatúj Tyrrell a több mint kétórás futamot már nem bírta végig Kanadában, a Ferrari azonban igen. Ezzel Jacky Ickx különleges helyzetbe került: ő maradt az egyetlen a mezőnyből, aki elvehette az elhunyt Jochen Rindttől az 1970-es világbajnoki címet.

Tragikus versenyt követett a Kanadai Nagydíj, az első a szezon utolsó három, amerikai futama közül. Két héttel korábban, Monzában vesztette életét Jochen Rindt, aki annyira dominálta a szezont, hogy az év végéig senki sem előzte meg pontszámban: a mont-tremblant-i hétvége kezdetén 20-szal több pont állt a neve mellett, mint a második helyezett Jackie Stewartnak és Jack Brabhamnek – akik maguk mindössze 25 egységgel rendelkeztek.

A lesújtott Lotus nem vett részt a hétvégén, emellett pedig kisebb változások történtek: a Tyrrell szimpla csapatból konstruktőrré vált, miután elkészült első saját gyártású karosszériájával, amelyet Jackie Stewart kapott kezei közé. A Tyrrell korábban a Matra konstrukciójával versenyzett – ezzel nyerte Stewart első bajnoki címét 1969-ben –, majd átmeneti megoldásként a March kasztnijára váltott, amíg el nem készült a saját. Stewart másik két bajnoki címét már a Tyrrell karosszériával nyerte. A saját gyártmányban rejlő lehetőségeket a Tyrrell 001 azonnal bizonyította, Stewart ugyanis rögtön megszerezte a pole-pozíciót Kanadában.



Az elmúlt két futamot megnyerő ferrarisok, Jacky Ickx és Clay Regazzoni második-harmadik helyen végeztek, a belga egyetlen tizedmásodperccel maradt le a rajtelsőségről, míg a negyedik Stewart csapattársa, Francois Cevert lett még a March-kasztnival. John Surtees ötödikként végzett saját csapatával, a Team Surteesszel, amely ebben az évben indult útjára, így kiváló eredménynek számított egy ilyen előkelő rajthely.

Szeptember 20-án Stewart megőrizte a vezetést Ickx előtt, míg a harmadik helyre a hetedikről Pedro Rodriguez ugrott fel a BRM-mel. Surtees, Cevert és a legtöbbet visszaeső Regazzoni követte őket. Stewart, akinek köszönhetően év elején a sportba beszálló March második nagydíját megnyerte, jó úton haladt afelé, hogy a Tyrrell-kasztnit már legelső futamán győzelemre vezesse. Előnye egyre nőtt és nőtt, az új konstrukció azonban hiába volt gyors, a megbízhatóság még nem volt megfelelő: a 32. körben eltörött a féltengely, a skót bravúros teljesítménye pedig jutalom nélkül maradt.

Ickx hirtelen félperces előnyben találta magát a vezető helyen Regazzonival szemben, aki időközben megelőzte Cevert-t és Rodriguezt. Surteesnek bokszba kellett állnia kihagyó motorja miatt. A hosszú, 90 körös – 384 kilométeres versenytávú, ezért 2 óra 21 percig tartó – verseny végére a svájci újonc 15 másodpercre faragta lemaradását, de be kellett érnie a második hellyel. Chris Amon foglalta el a dobogó utolsó fokát, a már kört kapó Rodriguez, Surtees és a McLarennel Peter Gethin szereztek még pontokat.

A verseny után a bajnokságban négy helyet javító Jacky Ickx lett a második, és 17 pontos hátrányával ő maradt az egyedüli a mezőnyből, aki még megelőzhette Rindtet, és világbajnokká válhatott. Erre azonban egyedül akkor lett volna lehetősége, ha mindkét hátralevő nagydíjat megnyeri.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: