DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. május 20. hétfő
Retro

Milyen volt tesztelni a hetvenes években?

Hosszú évek óta megszokott már, hogy az aktuális F1-es szezont néhány hét (nap) gyakorlás előzi meg, a téli versenyeknek köszönhetően azonban negyven évvel ezelőtt ez egyáltalán nem így volt.

Kevesebb, mint egy hét, és felbőgnek a motorok Barcelonában, az első előszezoni gyakorlás keretein belül. Sok-sok évvel ezelőtt azonban, amikor beköszöntött az új év, a csapatok már javában az előttük álló szezonra készültek – sőt, az első versenyre sem kellett heteket várni. Frank Dernie, az elmúlt negyven év egyik legendás F1-es mérnöke megosztotta a Motorsport.com-mal az előszezonnal kapcsolatos emlékeit: „Anno a Hesketh-nél 18 emberből állt az egész csapat, a versenyekre pedig nyolcan utaztunk el, a repülőtérre két autóval mentünk. Mindezt azért, mert nem volt pénzünk, a pénz pedig mindennek forrása a motorsportban” – nyilatkozta a 2010 végén visszavonult szakember.

„Emlékszem, hogy január 3-án, vagy negyedikén elrepültünk Argentínába tesztelni egy hetet, majd jött a szezon első versenye. Aztán átmentünk Brazíliába, ahol szintén egy héten keresztül teszteltünk, majd ismét versenyeztünk, hogy február közepén érjünk haza. Manapság sokkal könnyebb az egész. Akkoriban a teszelést végző szerelők csinálták végig a versenyeket is, és sokkat többet dolgoztak, mint az emberek manapság a csapatoknál.”

Dernie elmesélte, milyen igénybevételt jelentett a felkészülés akkoriban. „Emlékszem az egyik teszte Rióban, ahol Alan Chellis (főszerelő) az egész út alatt egyszer sem aludt a szállodai ágyában. Rengeteg éjszakai műszakunk volt, és amikor hazament, ivott egy italt, elszenderedett egy székben, majd felkelt, lezuhanyzott, tiszta csapategyenruhát öltött magára, és visszament a pályára. Sokkal nehezebb volt akkoriban.”

 



A szakember hozzátette, akkoriban két autóval készültek fel a versenyekre. „A turóbéra korai éveiben az egyik autóban az erőforrást teszteltük, a másikkal pedig a beállításokat. Két dologra volt szükségünk: tartósságra, és a megfelelő beállítás megtalálására. Nem voltak megfelelő felszereléseink az elemek kipróbálására, nem voltak próbapadjaink, és kutatást-fejlesztést elősegítő eszközeink, melyek manapság általánosnak számítanak. Az autók nem voltak olyan megbízhatóak, mint manapság.”

„Minden egyes nap, amikor a teszt véget ért, darabokra szedtük az autót, hogy mindent törésteszt alá vessünk: a váltóáttételeket, a váltóművet, a gyertyákat, a felfüggesztés rögzítőelemeit, a lengőkarokat, a tengelyeket, a kerekeket, a kormányművet, stb. Aztán összeraktuk, hogy a másnapi tesztre ismét készen álljon. Ez volt az első alkalom, amikor új elemeket használtunk, és mindig a biztonságot tartottuk szem előtt: gondolni sem mertünk arra, hogy végzetes meghibásodás léphet fel az autón. Még egyetlen installációs kört követően is, a pilóta kiszállt az autóból, hogy ellenőrizzük minden komponensét. Manapság ezek a tesztek könnyen elvégezhetőek a próbapadokon és a szélcsatornában, akkoriban viszont a valóságban kellett végrehajtanunk.”

Dernie rávilágított, hogy akkoriban milyen analóg módon folyt az autó megtervezése, és előkészítése. „Annak idején nem végeztünk számítógépes elemzéseket, ezért mindig az előzetes tapasztalatainkra kellett hagyatkoznunk. Minden egyes új autónál elkerülhetetlen volt, hogy hibákkal találkozzunk. Ha a hátsó fékek túlmelegedtek, az éjszaka folyamán új hűtőket kellett csinálnuk. Ha le kellett hűtenünk a vizet, vagy az olajat, akkor lyukakat vágtunk a karosszériába. Manapság mindent a gyárban tesztelnek, de nekünk azért volt szerencsés Brazíliába mennünk, mert rettentően meleg volt – a csapatok Barcelonában nagyon keveset tudnak meg az új autóról.”

A szakember felelevenítette a Williams 1985-ös felkészülését is. „1984-ben siralmas szezonunk volt. A Williamsnél senki sem tervezett turbós autót, és senki sem vezetett még ilyet pilótáink közül (Keke Rosberg és Jacques Laffite). A riói téli tesztre egy átalakított FW09-essel, valamint a Honda új erőforrásával mentünk el, hogy teszteljük annak képességeit. Néhány kör után rájöttünk, hogy az előző évben tapasztalt kezelhetőségi problémák eltűntek, melyek a turbó hiányából származtak. A motor csúcsteljesítményének elérése volt a legfőbb gondunk. Az egész ’84-es szezont feláldoztunk a jobb kezelhetőség oltárán, de az új erőforrás behelyezésével egy csapásra megszabadultunk a problémától!”

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: