Ma ünnepli születésnapját a németországi Linsfeldben született Timo Glock, aki többek közt Jean Alesivel, Heinz-Harald Frentzennel vagy épp Heikki Kovalainennel együtt a versenyzők azon csoportjába tartozik, akikről hosszasan lehetne – és szoktak is – vitatkozni: vajon azért nem ért el igazán nagy sikereket, mert nem is lett volna rá képes, vagy egyszerűen mindig rosszkor volt rossz helyen.
A választ persze mi sem tudjuk a kérdésre, s ezúttal meg sem próbáljuk megválaszolni azt, hanem Glock karrierjének azon mozzanatára koncentrálunk, ahol kisiklott a német versenyző F1-es pályafutása. Nevezhetjük Glockot a körülmények áldozatának, sőt öt és fél évvel ezelőtt még védhetőnek is tűnt akkori döntése, visszatekintve azonban egyértelműen kijelenthető, hogy 2009 novemberében súlyos hibát követett el, mely azt eredményezte, hogy utolsó toyotás futamán elért második helye egyúttal utolsó Formula-1-es pontszerzése is volt.
Azt már akkor borítékolni lehetett, hogy Glock nem a Toyotánál folytatja karrierjét, amikor a japán gyártó három nappal a 2009-es idényzárót követően bejelentette, hogy azonnali hatállyal kivonul a Formula-1-ből. Az ezt követő napokban vajmi kevesen foglalkoztak azzal, hol versenyezhet a következő évtől a Toyotánál három dobogót szerző német, hiszen sokkal inkább a Brawn Mercedesszé válása és a világbajnok Button McLarenhez igazolása tartotta izgalomban a szurkolókat.
No meg az, hogy az „örökös tag” Ferrari mellett a mezőny egyetlen másik gyári csapata, a Renault a Formula-1-ben marad-e, miután 12 hónap leforgása alatt a Honda, a BMW és a Toyota is a távozás mellett döntött. Bár a franciák elkötelezettnek tűntek az F1 iránt, egyes hangok úgy vélték, hogy a Toyota kivonulása mintegy apropót szolgáltathat a Renault számára arra, hogy ők is meghozzák ugyanezt a döntést.
Ezeket a híreket Glock is bizonyosan figyelemmel kísérte, hiszen a Renault tűnt az egyik, sőt talán a legjobb lehetőségnek F1-es karrierje folytatására. A német sajtó már a szezonzáró hétvégén arról számolt be, hogy Glock aláírt a csapathoz, ám ezt egyik fél sem erősítette meg. A franciák másik versenyzője ekkor már hetek óta megvolt, hiszen még október elején bejelentették, hogy Robert Kubica ülhet a Ferrarihoz távozó Fernando Alonso helyére.
„Türelmesnek kell lenniük, még az idén bejelentjük, hogy továbbra is a Formula-1-ben versenyzünk-e majd” – nyilatkozta egy nappal a Toyota bejelentését követően Carlos Ghosn Renault-vezérigazgató, ami semmiképp sem lehetett biztató jel a franciák szimpatizánsai számára, ahogy a velük szerződni készülő Glock számára sem. November 13-án már arról szóltak a hírek, hogy a német a 2010-ben újoncként a Formula-1-be érkező Manor istállóval tárgyal, amit maga a menedzsere is megerősített. A renault-s szálról ekkor már nem esett szó...
Teltek-múltak a napok, majd végül egy nappal azt követően, hogy a Mercedes hivatalosan is bejelentette, hogy gyári csapatként indul 2010-től, Glock bejelentette, hogy az újonc Manornál folytatja karrierjét. „Több lehetőségem volt 2010-re, köztük már meglévő csapatokkal is” – mondta Glock ekkor, ezzel mintegy megerősítve a Renault-kapcsolatot.
Már ekkor is egyértelmű volt, hogy a franciák bizonytalansága riasztotta el az akkor 27 esztendős versenyzőt, és ezért nem állt össze az igen erősnek ígérkező Kubica-Glock kettős... A folytatás ismert: a Renault végül az F1-ben maradt, s míg a lengyel valósággal parádézott a sárga-fekete autóval, addig Glock számára az időközben Virgin Racingre átkeresztelt kiscsapattal legtöbbször még az is túl nagy kihívást jelentett, hogy a két Lotust, Trullit és Kovalainent elkapja.
Glock három évet töltött az évről évre újabb névváltoztatáson áteső csapatnál, melyek közül egyértelműen az utolsó volt a legjobb, amikor remek megbízhatósága (egyetlen kiesés) mellett szingapúri 12. helyével is felhívta magára a figyelmet, mely egészen a szezonzáró utolsó köreiig a bajnoki 10. helyet jelentette az ekkor már Marussia névre hallgató istálló számára. 2013 elején közös megegyezéssel távozott a csapattól, majd közel egy évtizeden át a DTM-ben szerepelt.