DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. október 4. péntek
Retro

HGP 1986 – Piquet élete előzésével győzött

Idén immár 30. alkalommal rendezik meg a Hungaroringen a Magyar Nagydíjat, s a kerek évforduló alkalmából úgy döntöttünk, hogy hétről hétre felidézzük az eddigi huszonkilenc versenyt. A Formula-1 Magyarországra hozatalának előzményeivel, illetve az első mogyoródi futammal kezdjük a cikksorozatot, mely egészen a július végi versenyig el fog tartani.

A magyar F1-es futam története az 1980-as évek elején kezdődött, amikor az akkoriban a FOCA elnöki tisztségét betöltő Bernie Ecclestone úgy döntött, hogy a vasfüggöny mögé viszi a száguldó cirkuszt. Bár több jelölt volt, köztük Kína és Jugoszlávia is, Rohonyi Tamás javaslatára Ecclestone ellátogatott Budapestre, ahol tárgyalásokba kezdett, melyek sikeresnek bizonyultak – ebben a szóbeszéd szerint az is szerepet játszott, hogy Kádár János tetszését is azonnal elnyerte a gondolat.

Ecclestone_1984

Bernie Ecclestone Jean-Marie Balestre FISA-elnökkel 1984-ben


Egy kérdés maradt: a pontos helyszín. Ecclestone eredetileg városi pályát szeretett volna, ám a Fővárosi Tanács nem engedélyezte a városligeti, illetve népligeti futam ötletét. Ezt követően esett a választás Mogyoródra, itt kezdték 1985. október 1-jén megépíteni a pályát, melynek lassú vonalvezetése Bernie Ecclestone elképzeléseit követte. Három héttel azután, hogy Londonban aláírták a futam első ötéves szerződését, már Mogyoródon voltak a munkagépek, a Hungaroring pedig 9 hónap alatt készen állt – ennél gyorsabban egyedül a monzai aszfaltcsík épült meg előtte.

Történelmi esemény volt az 1986-os világbajnokság tizenegyedik versenye, hiszen ez volt az első világbajnoki futam, melyet a vasfüggönyön túl rendeztek. Magyarországon viszont nem ez volt az első nagydíj, hiszen ötven évvel korábban a Népligetben már rendeztek egy GP-futamot, ám a legtöbb számítás az egyszerűség kedvéért az 1986-os versenyt tekinti az első Magyar Nagydíjnak – mi is ezt követjük.

Az egész keleti blokkból özönlöttek a nézők az újonnan épített Hungaroringre, a korabeli jelentések kétszázezer látogatóról számolnak be a verseny napján, a teljes hétvégén pedig összesen 380 ezer ember kereste fel a pályát. A szurkolókat az sem zavarta, hogy a frissen telepített fű még ki sem nőtt a rekordgyorsasággal megépített pálya körül, így sűrű porban kellett megtekinteniük a hétvége eseményeit. És nemcsak a nézők, hanem a csapatok is elégedettek voltak, a rendezés mindenki tetszését elnyerte. Pedig a legendák szerint előzetesen nem tudták, mire számíthatnak a szocialista Magyarországon, épp ezért mindent magukkal hoztak, amit csak lehetett, beleértve az ételt is – pedig akkoriban ez még nem volt szokás.

F1_Magyar GP_1986_24

Ami az erőviszonyokat illeti, a szezon alapvetően a Williams és a McLaren csatáját hozta, bár utóbbi autóban csak Prost remekelt, hiszen a korábbi világbajnok Keke Rosberg meglehetősen halovány teljesítményt nyújtott – egyetlen dobogóját Monacóban szerezte. A Williamsen belül hol Piquet, hol Mansell volt jobb formában, meglehetősen kiegyensúlyozott volt a harc e három pilóta közt.

Volt azonban egy negyedik szereplője is a történetnek, az ifjú Ayrton Senna a Lotusszal, aki mindannyiuknál több pole-t szerzett, s a magyarországi futamot megelőzően a bajnokság harmadik helyén állt Mansell és Prost mögött, de Piquet előtt. Négyükön kívül más nemigen rúgott labdába, s Rosberg vagy a Ferrarik csak akkor tudtak jó eredményeket felmutatni, ha az élmenőknek gondjaik adódtak.

Ez persze egyáltalán nem volt olyan ritkaságszámba menő dolog, mint manapság, hiszen az 1986-os szezont borzasztóan erős, ám igen megbízhatatlan motorok jellemezték, s emellett gyakoriak voltak a fogyasztási problémák is – a Magyar Nagydíj előtti német futamon például mindkét McLaren az utolsó körben állt meg. A motorerő viszont tényleg elképesztő volt, a BMW négyhengeres turbója például kvalifikációs beállításokkal 1350 lóerő felett teljesített, ami teljesítmény/tömeg arányban körülbelül 2500 lóerő/tonnát jelentett.

F1_Magyar GP_1986_08

Pillanatkép a magyarországi hétvégéről

A pole-pozíciót bajnokság harmadik helyén álló Senna szerezte meg a Lotusszal, bár többször is megpördült az edzéseken. Az F1-ben harmadik évét töltő brazil a szezonban már hatodszor indulhatott az első helyről, ám a korábbi ötből csak kettőt tudott győzelemre váltani. Honfitársa, Piquet követte őt a rajtrács második helyén, majd jött Prost és a bajnoki éllovas Mansell. Keke Rosberg az ötödik pozícióból indulhatott, míg őt az edzés meglepetésembere, a Haas Lolát a hatodik rajthelyre repítő Patrick Tambay következett.

A verseny a két brazil, Senna és Piquet nagy csatájáról maradt emlékezetes. Előbbi jól jött el az élről, ám Piquet-t nem tudta leszakítani magáról, s a Williams a 12. körben el is ment a Lotus mellett. A kerékcserék azonban Sennának jöttek ki jobban, így Piquet kezdhette újból a felzárkózást, hogy megfossza honfitársát idénybeli harmadik sikerétől.

F1_Magyar GP_1986_03

Végül az 55. körben a célegyenes végén próbálkozott meg az előzéssel. A Williams kerekei blokkoltak, így az akkor még „csak” kétszeres világbajnok lecsúszott a poros ívre, s Senna visszavehette pozícióját. Piquet két körrel később kívülről támadta a befelé húzódó Lotust, ám kerekei ismét blokkoltak, s autója hátulja kitört balra. A brazil egészen pazar autókezelési technikával megmentette Williamsét a megpördüléstől, és be is tudott vágni Senna elé – máig a Hungaroring történetének egyik legemlékezetesebb mozzanata ez.

A versenyt a kétórás időhatár miatt a tervezettnél egy körrel hamarabb intették le, Piquet 17 másodperc előnnyel nyerte meg a Magyar Nagydíjat Senna előtt. Csak ők ketten értek célba körön belül, a harmadik helyezett Nigel Mansell már körhátrányban futott be. Rajtuk kívül a ferraris Stefan Johansson, a lotusos Johnny Dumfries és a tyrrelles Martin Brundle szerzett pontot – utóbbi kettő már két kör hátrányban –, míg az edzésen remeklő Tambay kicsúszott az első hat közül.

1. Magyar Nagydíj - 1986. augusztus 8-10.
Az időmérő eredménye A futam végeredménye
1.  Ayrton Senna Lotus-Renault 1:29.450 1. Nelson Piquet Williams-Honda 2:00:34.508
2. Nelson Piquet Williams-Honda +0.335 2. Ayrton Senna Lotus-Renault +17.673
3.  Alain Prost McLaren-TAG Porsche +0.495 3. Nigel Mansell Williams-Honda +1 kör
4.  Nigel Mansell Williams-Honda +0.622 4. Stefan Johansson Ferrari +1 kör
5.  Keke Rosberg McLaren-TAG Porsche +1.178 5. Johnny Dumfries Lotus-Renault +2 kör
6.  Patrick Tambay Haas Lola-Ford +2.265 6. Martin Brundle Tyrrell-Renault +2 kör
Leggyorsabb kör: Nelson Piquet (Williams-Honda) - 1:31.001, 73. kör
Versenytáv: 76 kör (Tervezett: 77 kör)

Bár Kádár János maga nem látogatott ki az első Magyar Nagydíjra, az állampárt akkori vezetéséből többen is ott voltak. Urbán Lajos közlekedési miniszter pénteken a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozatával tüntette ki a pálya építőit és a verseny szervezőit, de jelen volt a Hungaroringen a Minisztertanács elnöke, Lázár György is, aki Bernie Ecclestone-tól egy versenyautó kormányát formázó ajándékot kapott.

Képek forrása: DPPI, ATP, Boros Jenő, Eszterváry Ervin, Barcza Zsolt.

További érdekességek

A Formula-1-es versenyzők és csapatok csak a budapesti InterContinental hotelben 180 szobát foglaltak el.
Nigel Mansell, ahogy ezt követően hosszú évekig, Magyarországon ünnepelte augusztus 8-i születésnapját – 1986-ban egy budapesti étteremben köszöntötték a brit oroszlánt.
„A Hungaroring az 1990-es évek pályája lesz. Ezen a pályán újra előtérbe kerül a technikai tudás a lóerőkkel szemben. A pilóták rátermettsége döntő lehet” – mondta Ecclestone a futam előtt a mogyoródi aszfaltcsíkról.
A versenyre még az akkori államberendezkedésben az államfői tisztségnek megfelelő Elnöki Tanács elnöke, Losonczi Pál is kilátogatott, aki el is beszélgetett a pilótákkal.
Ha a népligeti tervet elfogadták volna, a Könyves Kálmán körút egy 300 méteres szakasza is a pálya része lett volna – többek közt ez is elfogadhatatlan volt az illetékesek számára.
A Hungaroring mellett több más elnevezés is szóba került, többek közt a Hungarospeed, a Motorondo Budapest és a Budaform ’86 is.
A Magyar Televízió négy kommentátort küldött ki a helyszínre: a két riporter Knézy Jenő és Gyulai István, míg a két szakértő Dávid Sándor és Andrew Frankl volt.
A három versenyzőnek a leintést követően Jean-Marie Balestre, az FIA elnöke és Lázár György miniszterelnök adta át a díjakat.
Piquet, Senna és Mansell igen fagyos hangulatban volt a ceremóniát követően, Gyulai István ennek ellenére leültette őket a kamerák elé, és interjút készített velük angolul – ezzel megteremtve egy évtizedes hagyományt.
A magyar származású világhírű képzőművész, Victor Vasarely egy különleges kockás zászlót készített a futamra, melyet ejtőernyősök vittek magukkal a célegyenesbe.
Ez volt Alain Prost századik Formula-1-es futama, ám mindössze 23 körig tartott a verseny a francia számára.
A Pest megyei rendőrség állományának jelentős részét a pálya környékére vezényelték - egyébként is figyeltek a biztonságra, a nézőktől például az összes palackot elvették.
Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: