"A sors furcsa fintora, hogy egész hétvégén a hóra vártunk, ami mostanra érkezett meg: a célceremóniát gyönyörű hóesésben tartották meg. A tizenegyedik helynek nagyon örülünk, jó kis meccset vívtunk Szabó Gergővel, ez megadta a verseny alaphangulatát, jókat bandáztunk az etapokon, a pályákon pedig tisztes versengés folyt, amit mind a ketten nagyon komolyan vettünk" - mondta Turán Frici a Liepäja-Ventspils-rali végén, amelyen rengeteget tanult arról, miként kell havas-jeges körülmények között autózni.
Friciék életük álma volt egy ilyen havas-jeges verseny - nem is a legrövidebbet, nem is a legkönnyebbet választották, de megfeleltek a kihívásnak, szépen helyt álltak, sok új ismerettel gazdagodtak az autóról, folyamatosan gyorsultak, s ha most újra kezdenék a viadalt, tudnák, mit változtassanak. Ja, és nem utolsósorban megfogadták: visszajönnek.
"Jó néhány tanulságot hozott ez a viadal, például most már tudjuk, miként lehetne itt még gyorsabban autózni. Tudjuk, mit kellene hozzá változtatni a Subarun, amit most azért nem tudtunk megtenni, mert nem volt nálunk megfelelő alkatrész, és most már a szöges gumikban is sokkal jobban bízunk, mint néhány nappal ezelőtt. örülünk a legjobb subarus eredménynek és az abszolút tizenegyedik helynek, a kategória-hatodikról már nem is beszélve. Az utolsó szakaszon ugyan támadt egy kis gondunk a váltóval - kidobálta az ötödik fokozatot, úgyhogy fognom kellett a váltót -, de ez nem hátráltatott minket különösebben. Úgy gondolom, az autó és a csapat is tökéletesen vizsgázott" - értékelt Turán Frici.
Egyetértett vele Zsiros Gábor is, aki a csapaton és az autón kívül a körülményeket és a rendezést is dicsérte: nem volt csúszás, sőt, percre pontosan kezdődtek a szakaszok - a pályák pedig szinte tökéletesek voltak. Azért csak szinte (és ez a rendezőkön kívül álló ok), mert "csak" jég volt rajtuk, hó nem, márpedig ők azt is szerették volna kipróbálni, milyen havon autózni. Na, majd legközelebb...
"Ma már nagyon gyorsan mentünk. A kedvencem az volt, amikor a szélvédő párásodása miatt lehúztuk az oldalablakokat, és kilinccsel előre közlekedtünk. Akkor nagyon kellett fognom az itinert, mert a szél miatt magától lapozott a füzet. De ez is tetszett. Amúgy az egész versenyt nagyon élveztük: örülünk, hogy sikerült gyorsulnunk és hogy célban vagyunk. Az utolsó szakaszon még sikerült egy szépet ugratni búcsúzóul - nagy taps volt a jutalmunk érte..." - nyilatkozta Zsiros Gabi.
