Először 2019 vége felé merült fel, hogy három évtized után ismét Magyarországra látogathat a gyorsaságimotoros-világbajnokság, méghozzá egy Hajdúnánás mellett épülő versenypályára. 2020 júniusában hivatalosan be is jelentették a pálya építését, néhány hónappal később, 2021 márciusában pedig a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. és a MotoGP kereskedelmi jogait birtokló Dorna aláírta a szerződést, amelynek értelmében 2023-tól 2032-ig, azaz tíz éven át az új helyszínen rendezik meg a motoros Magyar Nagydíjat.

Elérkezett a 2023-as esztendő, a magyar futamnak azonban nyoma sincs a MotoGP versenynaptárában. Ahogy a hajdúnánási pályának sem: a sajtóban megjelent információk alapján eleve késésben volt a projekt – az Átlátszó írt arról tavaly júniusban, hogy még a földterületek megvásárlása sem fejeződött be –, majd ősszel az orosz-ukrán háború okozta gazdasági válságra hivatkozva sok más beruházáshoz hasonlóan a létesítmény építését is felfüggesztették.

A végleges sorsa a pályának és a projektnek azonban még nem dőlt el, legalábbis nem kommunikálták. Mint azt mi is megírtuk, Tiba István, a beruházásért felelős miniszteri biztos az év elején a Hajdúnánási TV műsorában arról beszélt, hogy a Dornával való januári egyeztetéstől függ, mi lesz a sorsa a területnek: vagy kivárja a jogtulajdonos, hogy késve ugyan, de elkészüljön a pálya, vagy ipari parkot létesítenek a több száz hektáros területen. Tiba azt is elmondta: a fentebb említett szerződésben eleve benne foglalt potenciális egyéves csúszás sem tartható már, azaz 2024-ben is biztos, hogy nem lesz futam Hajdúnánáson.

De vajon mi a helyzet ebben az esetben a versenyrendezésért fizetendő jogdíjakkal? A nyilvánosan is bárki számára elérhető szerződés értelmében a 2023-as nagydíjért 9 millió eurót kellett volna fizetni a Dornának, amely jelenlegi árfolyamon számolva 3,56 milliárd forintnak felel meg, ez az összeg pedig évente öt százalékkal emelkedik (ha később kerül sor az első futamra, akkor sem „tolódnak” az összegek, a kontraktus konkrétan naptári évhez köti a fizetendő jogdíjat, azaz 2024-ben mindenképpen 9 450 000 euró az összeg).

Természetesen arról is rendelkezik a szerződés, hogy mi történik akkor, ha nem lehet megrendezni a nagydíjat, mégsem tűnik egyértelműnek, hogy köteles-e fizetni a Dorna felé a magyar szervező. A szerződés 34-es pontja kimondja, hogy amennyiben vis maiornak minősülő körülmény miatt nem lehetséges a versenyrendezés, úgy az adott évre – de csak arra az évre! – a megállapodás érvényét veszíti, és egyik fél sem tartozik kártérítési felelősséggel.

Azt is részletezi a kontraktus, hogy mi tekinthető vis maiornak: annak „tekintendő bármely körülmény (akár természeti okból, akár emberi beavatkozásra, akár más módon következik be), amely a Felek hatókörén kívül esik, beleértve például a sztrájkokat, munkaügyi vita során az üzemből való kizárásokat és más munkajogi vitákat, polgárháborús helyzeteket, humán járványokat, repülőgépek meghibásodását, árvíz vagy tűz okozta károkat, szállítási késedelmeket vagy műszaki hibát, valamint a természeti katasztrófákat”.

Ami igazán képlékennyé teszi a vis maior fogalmát, az a következő bekezdés: „A Vis Maior jelentése kiterjed (i) minden eseményre vagy körülményre, amely a Dorna észszerű megítélése szerint a Versenyzők, motorkerékpárjaik, tartalék eszközeik vagy berendezéseik biztonságát kockáztatja vagy veszélyezteti, beleértve például a zavargásokat, tüntetéseket, az említett személyeket célzó erőszakkal fenyegetést, a (potenciális vagy bejelentett) veszély-, illetve vészhelyzetet, és/vagy (ii) nemzetközi szankciók kivetésére bármely ország által a Rendezvénynek helyt adó országgal szemben, amely a DORNA szerint hátrányosan érinti a Rendezvény megrendezését, és/vagy (iii) a Rendezvénynek helyt adó ország, jogalkotó szerv vagy hatóság bármilyen olyan törvényére vagy jogszabályára, illetve ezek értelmezésére, amely a Dorna megítélése szerint korlátozza vagy más módon hátrányosan érinti a Szervező képességét a jelen Megállapodás 29. pontjában meghatározott, a Dorna felé fennálló kötelezettségei teljesítésére”.

Ezután a szerződés 35. pontja arról rendelkezik, hogy amennyiben a magyar szervező fél elmulasztja a jogdíj kifizetését annak esedékességi napjáig vagy bármely más kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Dorna eldöntheti, hogy vis maiornak tekinti-e az ezt kiváltó eseményt, vagy pedig felmondja a megállapodást és követeli az adott évre szóló díj és egyéb kamatok kifizetését.

A szűk két éve aláírt szerződés magyarán – bizonyos feltételek és keretek között ugyan, de – részben a Dorna értelmezésére bízza, hogy vis maiornak tekinti-e az adott körülményt vagy sem, amely miatt nem rendezhető meg a MotoGP Magyar Nagydíja. Márpedig az megközelítés kérdése, hogy vis maiornak értelmezi-e például a jogtulajdonos, hogy a kormányzati kommunikáció szerint a háború gazdasági okaira hivatkozva leállították (pontosabban egyelőre csak felfüggesztették) a pálya építését.

Lesz-e magyar MotoGP-verseny a közeljövőben?

Persze a hazai motorsportrajongók számára vélhetően a jogdíjak helyett az elsődleges kérdés inkább az, hogy a jelenlegi helyzet fényében lesz-e belátható időn belül magyar MotoGP-futam vagy sem. A hajdúnánási projekt semmiképp sem áll jól, a szerződés pedig legfeljebb egyéves csúszást tesz lehetővé, azaz 2024-ben már mindenképp versenyt kellene rendeznünk.

Ami viszont felmerülhet, hogy elképzelhető-e, hogy egy másik helyszín ugrik be a Kelet-Magyarországra tervezett pálya helyett. Néhány hete egy hajdúnánási közmeghallgatáson Szólláth Tibor polgármester elejtett egy félmondatot ezzel kapcsolatban: „2024-ben kellett volna ennek a versenynek elindulnia itt, Hajdúnánáson. Ez már nyilván nem fog megvalósulni, hiszen a pálya nem képes ennyi idő alatt megépülni. Az egy másik kérdés, hogy lesz-e ’24-ben Magyarországon verseny, ezt majd eldöntik, akik ehhez értenek. De most a tárgyalások arról szólnak, hogy később, akár ’26-ban, ’27-ben lehessen indulni azon a pályán, amit addig meg kellene építeni” – idézi Szólláth szavait a Debreciner.hu portál.

De lehetséges-e másik pálya beugrása? Egyfelől ott van a Hungaroring, amelyen persze bizonyos fejlesztéseket és változtatásokat végre kellene hajtani – mindenekelőtt a bukótereket illetően – ahhoz, hogy alkalmas legyen a gyorsaságimotoros-világbajnokság mezőnyének fogadására (amire korábban kétszer, 1990-ben és 1992-ben már volt példa). Decemberben jelentették be, hogy végre megkezdik a mogyoródi létesítmény felújítását, ám első ütemben egyelőre csak a közművek régóta esedékes fejlesztése valósul meg, így kétséges, hogy rövid időn belül lenne-e forrás a nemzetközi motorversenyekre alkalmassá tételre.

Másik opcióként szóba kerülhet a Balatonfőkajár mellett magánvállalkozásban épülő versenypálya beugrása is. Legutóbb épp egy éve írtunk arról, hogy zajlanak a munkálatok a hosszú évek óta készülő létesítményen, amely kapcsán azonban eddig egyszer sem merült fel annak lehetősége, hogy a MotoGP vendégül látására alkalmasnak tervezik-e vagy sem.

Vélhetően minden azon múlik elsősorban, hogy a kormányzat mennyire tekinti fontos ügynek a motoros Magyar Nagydíjat az elmúlt időszak sportos világeseményeinek – elég csak a két vizes világbajnokságra, a labdarúgó-Eb mérkőzéseire vagy az idei atlétikai-vb-re gondolnunk – hazánkba csábítása után, a jelen gazdasági helyzetben, amikor még annak a női kézilabda-Eb-nek a hazai megrendezése is kérdéses, amelyhez a létesítmények tulajdonképpen készen állnak, azaz „csak” le kellene bonyolítani a sporteseményt. És akkor még csak a MotoGP-ről ejtettünk szót, a korábban szintén emlegetett Superbike-világbajnoki forduló még kevésbé tűnik valószínűnek jelen pillanatban.

Ha imádod a MotoGP-t és nem szeretnél semmiről lemaradni, akkor csatlakozz a Formula MotoGP Facebook-csoportunkhoz, ahol még több hírről és információról számolunk be a MotoGP és egyéb motoros bajnokságok kapcsán!