Andrea Iannone 2013-ban került fel a MotoGP-be, ahol négy évig versenyzett Ducatival: előbb a Pramac Racing színeiben, majd 2015-től Andrea Dovizioso oldalán a gyári istállónál. Amikor azonban kiderült, hogy az olaszok leigazolták 2017-re Jorge Lorenzót, egyértelmű volt, hogy vagy neki, vagy Doviziosónak távoznia kell. Bár a vörösök 2010 óta tartó nyeretlenségi szériáját Iannone szakította meg Spielbergben, a rovásán is volt bőven azzal, hogy például Termasban a cél előtt okozott kettős kiesést a bolognaiaknak.
Végül aztán a Ducati Doviziosóra szavazott, Iannone pedig átment a Suzukihoz, ahol azonban csupán néhány dobogós helyezésre futotta, mielőtt 2019-re leszerződött az Apriliához. Amikor a legendás Max Biaggival folytatott Instagram élő chatben arról kérdezték, mit bánt meg a karrierjében, ezt a Ducati-Suzuki váltást emelte ki Iannone:
„Visszatekintve utólag mindig lehetne változtatni a múltunkon” – idézi a versenyzőt a Crash.net. „Az én esetemben ez az, hogy nem kellett volna elhagynom a Ducatit. A 2015-ös és 2016-os szezonok nagyon jól alakultak számomra. Főként a kigyorsításokon és a féktávokon volt erős a Ducati, a kanyarokban viszont szenvedtünk vele. Átültem a Suzukira, ahol pedig pont az ellenkezőjével szembesültem.”
Iannone tavaly történelmet írt azzal, hogy Phillip Islanden vezette a futamot az Apriliával, azóta azonban elsősorban doppingügyével került a címlapokra. Bár a fellebbezése után továbbra sem született meg a végső ítélet, az olasz bizakodó, hogy rajthoz állhat idén, ha a koronavírus-járvány lecsengése után elindulhat az évad. „Jól érzem magam a csapattal, és meggyőződésem, hogy jó munkát végezhetek. Az egész vállalat sokat fejlődött, és a mostani csúszás lehetőséget ad arra, hogy tovább javítsunk a 2020-as RS-GP-n” – mondta el a radikálisan átalakított idei versenygép kapcsán Iannone.
A motoros azt is elismerte Biagginak: bár a testvére, Angelo neki szurkolt, ő gyerekkorában a „Kalóz” fő riválisának, Valentino Rossinak drukkolt. „Hétéves koromban kezdtem el versenyezni, Rossi akkor nyerte az első címét a 125-ösök között, ő volt a példaképem” – mondta Iannone.
