A szezonnyitó melbourne-i forduló óta az első pole-pozícióját szerezte a Formula-1-es Monacói Nagydíj szombatján Lando Norris, aki Charles Leclerc-t és Oscar Piastrit múlta felül a kvalifikáció hajrájában. A brit az elmúlt hetekben sokat beszélt arról, mennyire szenved a Q3-ak során azzal, hogy összerakja a köröket és kihozza a McLarenből azt, ami benne van, éppen ezért rendkívül örült a mostani eredménynek:

„Sokat jelent. Nemcsak azért, mert rég volt már, hogy itt voltam, hanem ahogy a dolgok alakultak az utóbbi néhány hónapban az időmérőkön” – fogalmazott Norris a Formula.hu jelenlétében rendezett FIA-sajtótájékoztatón.

„Úgyhogy friss hozzáállással érkeztem meg ide, Monaco pedig egy klasszabb, különlegesebb hely arra, hogy megcsináld. Keményebb is, mert nehezebb egy kört összerakni, izgalmasabb, nagyobb a nyomás, de egyúttal nagyobb a megkönnyebbülés is, ha jó munkát végeztél. És ez ma összejött. Úgyhogy sokat jelent nekem és az egész csapatnak, mert sokat dolgoztunk egy ilyen pillanatért.”

Arra a kérdésre, hogy ő javított valamin vagy az autó változott, a vb-összetettben második helyen álló pilóta így reflektált: „Valószínűleg kicsit a kettő keveréke. Néhány dolog az autón, aztán egyszerűen az, hogy ez Monaco és egy teljesen más vonalvezetés, és teljesen másik vezetési stílust is igényel. Sokkal többet kell kockáztatni, többet kell vállalni, és nem csak pusztán az autó egyensúlya a lényeg bizonyos szempontból.”

„És emellett vannak dolgok, amiken dolgoztam, hogy javuljak, jobb munkát végezzek. És ismétlem: sosem az volt a gond, hogy nem volt meg a tempóm, inkább az, hogy sosem tudtam összerakni a Q3-ban. Ma volt az első alkalom alighanem Ausztrália óta, amikor igazán sikerült ez. Szóval nem arról van szó, hogy gyorsabban vezetek, hanem jobban és okosabban. De rengeteg munkát fektettünk ebbe. Szóval egy másik pályán is talán ez a pole jelentette volna a legtöbbet számomra.”

Áttörés csak akkor lesz, ha mindenhol így teljesít

Amikor arról kérdezték, hogy áttörésnek érzi-e a monacói pole-t az elmúlt hetek küszködése után, Norris így felelt: „Szerintem ahhoz, hogy áttörésként értékeljük, kiegyensúlyozottan kell szállítanod az eredményeket. Szóval kétféleképp lehet nézni. Könnyen látni a pozitívumot, olyan értelemben áttörés, hogy volt egy jó szombaton. És ez számomra egy lépés a jó irányba, aminek nagyon-nagyon örülök.”

„Ugyanakkor ez még csak egyetlen hétvége. És mint mondtam, nagy része van ebben a kiegyensúlyozottságnak is. Boldogabb leszek, ha tudom, hogy eljuthatok egy pontra, amikor magabiztosan vághatok neki minden edzésnek annak kapcsán, hogy úgy tudok majd teljesíteni, mint ma.”

„Szóval ha megyünk Barcelonába, Kanadába, a következő pár pályára, és konzisztensen ezen a szinten tudok teljesíteni: ez a célunk, ez a célom a csapattal együtt. De egyértelműen egy lépés volt a mai a megfelelő irányba – hogy nagy vagy kicsi… attól még egy lépés. És erre van most szükségünk.”

Norris ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hiába botladozott eddig az időmérőkön, nem ingott meg az önbizalma a képességeiben: „Nem, soha nem kételkedtem abban, mire vagyok képes. Természetesen frusztrált lettem. Elégedetlen voltam, de ez is a normális.”

„Ha nem nyersz, nem szerzel pole-t, nem leszek elégedett, főleg akkor, ha ott kellene lenned. Ez a cél. Természetesen voltak ezek a pillanatok, de így sem kételkedtem ebben a szezonban, hogy mire vagyok képes. És egy ilyen nap, mint a mai, ezt mind alátámasztja.”