Nagy meglepetést keltett néhány hete a Formula-1-es autóbemutatók végén a Red Bull azzal, hogy jelentősen átszabta az előző évben 22 nagydíjon 21 győzelmet arató versenygépét. Ami már első ránézésre is egyértelmű volt, hogy megváltozott az oldaldobozok és a hűtőnyílások kialakítása, valamint a motorborításon is megjelent a többek között a Mercedesnél látott „vállszerű” kitüremkedés.

A drasztikus külső változások ellenére az energiaitalosok a bahreini idénynyitón ott folytatták, ahol tavaly abbahagyták: Max Verstappen vezetésével kettős győzelmet arattak. A Red Bull F1-es sztártervezője, Adrian Newey pedig az F1 Nation podcast adásában arról beszélt, hogy az RB20-as valójában egyáltalán nem számít radikálisan új konstrukciónak:

„Nem, egyáltalán nem” – felelte arra a kérdésre a Williamsszel és a McLarennel is vb-címeket nyerő szakember, hogy ugrás volt-e az ismeretlenbe a 2024-es autódizájn. „Úgy értem, az autó alapvető felépítése az RB18-asként indult gépnek a harmadik generációs evolúciója. A hűtőket leszámítva, amelyeket változtattunk, mindent továbbvittünk: az első felfüggesztést, a hátsó futóművet, a váltót, és így tovább – ez mind az RB18-as harmadik továbbfejlesztése.”

„A látható részekkel, amelyek nyilvánvalóan nagy figyelmet kaptak, természetesen aerodinamikai előnyökre szeretnénk szert tenni, de valójában kinézetben sokkal-sokkal nagyobb a változás, mint teljesítményben, miközben vannak sokkal finomabb részletek, amelyeket az emberek nem vettek észre, mégis valószínűleg jelentősebb javulásért felelősek.”

Ahol fejlődnie kellett az F1-es Red Bullnak

2023-ban egyedül a Szingapúri Nagydíjat nem a bikák nyerték meg, de az ottani „malőr” mellett is feltűnő volt, hogy a lassabb kanyarokkal tűzdelt utcai helyszíneken volt kisebb a fórjuk az üldözőkhöz képest – elég csak Fernando Alonso monacói vagy Charles Leclerc Las Vegas-i erős tempójára gondolnunk.

Newey maga is elismerte, hogy igyekeztek úgy fejleszteni, hogy az RB20-as még sokoldalúbb legyen és az ilyen helyszíneken is működjön: „Egy olyan autót akartunk elérni, amely viszonylag jól passzol az összes pályához. Úgy gondolom, tavaly tipikusan a maximális leszorítóerőt igénylő utcai pályákon volt kisebb az előnyünk.”

„Szingapúrt emlékezetes módon elszúrtuk, alulteljesítettünk ahhoz képest, amit elérhettünk volna: szerintem dobogót mindenképp szerezhettünk volna, ha egy kicsit jobban összekapjuk magunkat. De bizonyosan kijelenthető, hogy az ilyen jellegű pályákon kisebb az előnyünk, de amíg nem szerepelünk katasztrofálisan rajtuk, addig ez talán elég jó.”