Temérdek beszédtémát szolgáltatott az Orosz Nagydíj rajtja előtt, a futam alatt és a leintést követő órákban és napokban, hogy Hamilton kétszer is szabálytalan helyről, a bokszkijárat után, az SC2-vonal átlépése után végezte el kétszer is a rajtgyakorlatát. Kétszer öt másodperces büntetést kapott érte, ami talán a győzelmébe került, az értük kiosztott büntetőpontokkal pedig karnyújtásra került az egyfutamos eltiltástól, majd miután a Mercedes tisztázta az ügyet, az FIA példátlan módon visszavonta ezeket a büntetőpontokat.
Néhányan azonban felhívták a figyelmet egy másik, hasonló esetre, ami mindössze három futammal korábban, a Belga Nagydíj rajtja előtt történt, és ahol Leclerc tulajdonképpen ugyanilyen vétséget követett el a Ferrarival. A szituációt még az Orosz Nagydíj rajtja előtt felidézte a Sky Sports műsorában Johnny Herbert, aki azon a spái hétvégén a versenybírói négyes tagja volt.
„Amiből ki tudok indulni, az egy eset, ami Spában történt Charles Leclerc-rel” – próbált következtetni a Hamilton ügyével kapcsolatos, akkor még ki nem hirdetett ítéletre a brit. „Egy megadott idő alatt teljesíteni kell a kivezető kört, Charles pedig áthaladt az időmérést megindító vonalon, majd pedig megállt, hogy elvégezzen egy rajtpróbát. Ez nagyjából 12 másodpercébe telt, és emiatt végül 2 másodperccel lassabban teljesítette a kört, mint az elő volt írva. A verseny után idéztük be miatta a versenybírói szobába, a csapat bemutatta az adatokat, és végül szabadon távozhattak.”
Spában tehát sem Leclerc, sem a Ferrari nem kapott büntetést, viszont érdekes eltérés, hogy abban az esetben nem is a rajtgyakorlat, hanem a kivezető kör időtúllépése miatt vizsgálták a 16-os autót. A Ferrari az adatokkal bemutatta, az FIA pedig a fedélzeti kamerából meg is bizonyosodott róla, hogy Leclerc valóban rajtgyakorlatot végzett, emiatt veszített időt, és nem a pályán való haladása volt túl lassú – ez pedig elegendő indoklásnak is bizonyult ahhoz, hogy ne tartsák szükségét a szankciónak. Akkor viszont különös módon nem foglalkoztak azzal, hogy a Ferrari egy olyan cselekedettel – a rajtgyakorlattal – igazolta, hogy nem történt szabálysértés, ami önmagában szintén megsértette a szabályokat. Leclerc ugyanis Spában szintén az SC2-es vonalon való áthaladás után végezte el a próbát (emiatt indult el az időmérés), ami ott ugyanúgy nem volt engedélyezett Michael Masi versenyigazgató útmutatója alapján.
Persze minden pálya bokszkijárata más, és Masi rajtgyakorlásra vonatkozó (fényképes ábrákkal kiegészített) irányelvei sem pontosan ugyanúgy fogalmaztak a spái és a szocsi hétvége során, ám az mindkét esetben egyértelmű volt, hogy pontosan melyik területről végezhető rajtgyakorlás, és az SC2-es vonal átlépését követően ez mindkét pályán szabálytalannak minősült.
Többen próbálták már azóta elemezgetni, mi lehetett mégis az eltérő ítéletek oka (illetve hogy Leclerc esetében nem is foglalkoztak azzal a körülménnyel, ami miatt Hamiltont büntették), és például a The Race is arra jutott, hogy a különbséget aligha a szabály betűjében kell keresni, ugyanakkor az sem feltételezhető, hogy valakit jobban védenének, mást pedig szívesebben büntetnek a versenybírók. A probléma onnan gyökerezhet, amit már számtalanszor felhánytorgattak az FIA-nak, más ítéletek kapcsán is: az átláthatóság hiányában, illetve a versenybírói testület tagjainak cserélődésében. Már sokan megfogalmazták az ötletet, miszerint egységesebbé, következetesebbé tenné az F1-es bíráskodást, ha állandó, fizetett munkakörben végezné azt a teljes szezon során ugyanaz a négy személy.
A The Race egy másik esetpárost is felhozott ennek alátámasztásául, amelyben – a puszta véletlen folytán – szintén Leclerc járt jól, Hamilton pedig pórul: megítélésük szerint ugyanis a baleset, amelyben Hamilton az idei Osztrák Nagydíjon hátulról kiforgatta Alexander Albont, párhuzamba állítható azzal, amikor most Szocsiban Leclerc pörgette ki hasonló módon Lance Strollt, mégis csak a brit júliusi esetét szankcionálták öt másodperces időhozzáadással.