Az ügyfélautók témakörét időről időre feldobja valaki a Formula-1-ben az évek során: a koncepciót, amelynek lényege, hogy egyes csapatok eladják a saját maguk által épített kész autókat a riválisoknak, akiknek így csak az a dolguk, hogy felkészítsék őket és versenyezzenek velük (így működnek az utánpótlás-sorozatok, például az F2 és az F3 csapatai is). Ez a megoldás a nehezebb anyagi helyzetben lévő istállók megsegítése és a mezőny erőviszonyainak közelebb hozása mellett jelenthet érvet, viszont sokan – a paddockban és a rajongók között is – viszolyognak is ettől a gondolattól, ami egycsapásra átformálná a konstruktőri világbajnokságot, az F1-et pedig eltávolítaná azon alapgondolattól, hogy itt mindenki a saját maga által kifőzött technikát állítja csatasorba.
Ennyinél általában el is halnak ezek a próbálkozások, ám most a Red Bull csapatfőnöke ismét előállt az ötlettel, elmondása szerint ugyanis a jelenlegi, az istállók fennmaradását fenyegető vészhelyzetnél alkalmasabb pillanat nem is lehetne arra, hogy fontolóra vegyék, majd életbe is léptessék ezt a kisebb istállók megsegítését szolgáló paradigmaváltást.
A csapatok már most is bevételtől esnek el minden egyes meg nem rendezett futam után, az pedig Horner szerint igazi katasztrófához vezetne a Formula-1-re nézve, ha végül egyáltalán nem lennének versenyek 2020-ban.
„Óriási csapás lenne, és egy ilyen esetben a promóternek kell lépéseket tennie. Ez végül is az ő üzletük, az ő feladatuk eldönteni, hogy miképpen tartják életben a csapatokat, hiszen rájuk mindenképpen szükségük van, ha versenyeket akarnak rendezni. A Liberty biztosan mindent megtesz annak érdekében, hogy jövőre is 10 istálló legyen ott a rajtrácson. Feltételezem, úgy segítenének, hogy beszállnak a költségeinkbe” – vetette fel Horner, aki szerint viszont extrémebb megoldásokkal kellene biztosítani a csapatok jövőjét, semmint egyszeri pénzügyi injekciók vagy engedmények képében.
„Ha tényleg komolyan költséget akarunk csökkenteni, különösen a kisebb csapatok számára, akkor én teljes mértékben tudnék támogatni egy olyan ötletet, hogy a következő két évben ügyfélautókat szállítsunk nekik. Így a kiscsapatoknak semmit nem kellene költeniük a kutatás-fejlesztésre, csupán versenyeztetnék az autókat, ami óriási mértékben csökkentené a kiadásaikat.”
Horner pedig igyekezett rámutatni, hogy azzal sem evezne teljesen ismeretlen vizekre az F1, ha a gazdagabb csapatok építenék az autókat a kicsik számára is – a megvásárolható versenyautók rendszere a világbajnokság indulásakor is életben volt, és csak az 1970-es évek első felében tűnt el végleg a mezőnyből.
„A modern 3D-s fényképezési technikákkal egyébként is minden csapatnak az a célja, hogy lemásolják egymást. Az idők változnak, a dolgok tovahaladnak, a múltban pedig már léteztek is ügyfélautók az F1-ben. Bárki vásárolhatott egy Marchot vagy egy Ferrarit és benevezhetett vele a versenyre” – emlékeztetett. „A szélesebb képben kell gondolkodnunk ahelyett, hogy körbe-körbe futkosunk és számokon vitatkozunk. Ha tényleg az a cél, hogy megmentsük a kisebb csapatokat és javítsuk a versenyképességüket, akkor elég nehéz érvelni az ellen, hogy elérhetővé tegyük számukra az ügyfélautókat.”
A Red Bull csapatfőnöke ezzel egyúttal arra is utalt, hogy szerinte a költségplafon intézménye, amit 2021-re 175 millió dollárban szabtak meg, de az új helyzetre való tekintettel egyeztetések zajlanak arról, hogy 150 ezerre csökkentsék, nem fog hosszú távú megoldást jelenteni a legnagyobb bajban lévő istállók – mint a Williams és a Haas – gondjaira.
