Rengeteget tett a magyar autósportért, a száguldó cirkusz hazai sikereiért, Budapest jó híréért. A Nagy Futamok idejére közel engedte a rajongókat a sztárokhoz, de ő maga nem szerette a nyilvánosságot, így igazán csak kevesen ismerték. Lapunk azt az Ariane Frankot kérte meg, hogy segítsen felidézni az emlékét, aki az utolsó tíz évben együtt dolgozott az üzletemberrel.
Péter és az ön édesapja, Frank Tamás az Ostermann nevében 1994-ben kötött először szerződést a Hungaroringgel, hogy segítsenek hatékonyabbá tenni a jegyértékesítést, és ezzel megóvják a Magyar Nagydíjat a bukástól. De mit lehet tudni a korábbi évekről?
Péter már több éve Ausztriában élt, amikor az Alfred Ostermann Gmbh égisze alatt közös üzletbe kezdett édesapámmal. Több profilja is létezett a vállalkozásnak, melyek közül az egyik a rendezvényszervezés és a jegyértékesítés volt. Abban az időszakban már több nagy esemény lebonyolítása kötődött a cég nevéhez, amikor a megkeresés érkezett, hogy az alacsony jegyeladások miatt segítségre van szüksége a Magyar Nagydíjnak, és a cég belevágott. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a vállalkozás majdnem az Ostermann végét jelentette, de a cég tulajdonosai nem hátráltak meg, és a következő évtől már sikeres lett az együttműködés, amely máig tart.
Azóta több szálon is kötődik a vállalat a magyar versenypályához, melyek is azok a feladatok, amiben az utóbbi időkben Gerstl úr dolgozott?
A jegyértékesítés koordinálásán kívül az Ostermann tárgyal a legnagyobb Hungaroringre is ellátogató szériák, például az F1 és a DTM, vagy a WTCR jogtulajdonosaival, személyes kapcsolatot tart a vezetőikkel, többek között a Liberty Media és a FOM illetékeseivel. A cég szervezi a Nagy Futamokat és a Red Bull Air Race budapesti versenyeit. Mindezeken kívül is van persze teendője a cég vezetésének, hiszen az osztrák F1-es futam körüli feladatokból is bőven kijut a kollégáknak, ami hasonló teendőket jelent, mint Magyarországon, sőt talán egy picit még többet is, hiszen ott MotoGP-t is rendeznek. Szintén komoly kihívás, hogy a Brazil Nagydíj európai jegyeit is kizárólag mi értékesítjük, emellett persze a GPTicketShop nevű cégünkön keresztül minden motorsporteseményre képesek vagyunk belépőket biztosítani a rajongóknak. Egyébként pont ez utóbbi üzletág volt az, amin nagyon sokat dolgozott Péter, ő teremtette meg az IT-s hátteret, ő tette teljesen kontrollálhatóvá az értékesítést. A temérdek tennivalóról persze nem nagyon szeretett beszélni, a cég filozófiája – elsősorban az ő elhatározásának megfelelően – mindig az volt, hogy csendben, a háttérben kell dolgozni, és hitvallása szerint nem a nyilvánosság a fontos, hanem az, hogy minden partnerünk profitáljon az együttműködéseinkből. Édesapám halála után persze nem lehetett kikerülni a szerepléseket, de ezeket igyekezett a minimálisra szorítani.
Vajon mit tartott volna Gerstl úr élete legnagyobb üzleti sikerének?
A több évtizedes hungaroringes együttműködés mellett kétségkívül az osztrák F1-es pályával kialakított szerződést, valamint a RBAR visszahozatalát Budapestre.
Szabad-e beszélnünk arról, milyen volt a magánéletében Gerstl Péter? Mi volt a motorsportokon túl a hobbija, és kik voltak a barátai?
A privát életét a lánya, az unokája és az élettársa jelentették, szeretett utazni, és imádta a különleges autókat. Igazi gentleman volt, aki nem csak a családján és a barátain segített, ha problémájuk akadt. Ha kezet rázott valamire, annak teljesülnie kellett, bármi áron is, és alapelve volt, hogy egy üzlet csak akkor lehet sikeres, ha mindenki jól jár vele. Sokat elmond róla, hogy halálhírére olyan emberek hívtak bennünket, mint Niki Lauda, Toto Wolff, Gerhard Berger, Dietrich Mateschietz és Bernie Ecclestone, hiszen személyes, jó viszonyt ápolt valamennyiükkel. Hatalmas tisztelet övezte a paddockban, és biztos vagyok benne, hogy az emléke sokáig él majd a versenypályákon.
