Amikor a finn pilóta aláírta szerződését a Mercedesnél, nagy nyomás alá helyezték rögtön. A világbajnok csapatnál a világbajnoki címvédő helyét vette át, ráadásul egy olyan csapattárs mellett, mint Lewis Hamilton. A tempót könnyen felvette Bottas, már Melbourne-ben is veszélyes volt csapattársára.
Kínában úgymond amatőr hibát vétett és megperdült a verseny közben, valamint Spanyolországban szintén elszúrta az első kanyart, ami miatt egy hármas koccanás alakult ki, ez Raikkönen és Verstappen versenyének is véget vetett. Így is 29 ponttal követi Hamiltont, ami tizennéggyel kevesebb lehetne, ha nincs Bottas motorhibája Barcelonában.
Azokon a versenyeken azonban, amit mindketten befejeztek, Bottas 3-2-re vezet, az időmérő edzésen pedig 3:3-ra állnak Hamiltonnal szemben. Többen egy statisztikát is vezetnek „szuperköridő” néven, ami az aktuális leggyorsabbhoz képest méri az adott versenyző leggyorsabb körének elmaradását százalékban, ezt Valtteri Bottas vezeti.
Bottas: 100,163%, Vettel: 100,199%, Hamilton: 100,348%, Raikkönen: 100,477%
Amikor a Mercedes szenved a gumik felmelegítésével és használatával, Bottas akkor is oda tudta tenni magát mind Szocsiban, mind Monacóban. Toto Wolff csapatfőnök a következőképpen jellemezte a finn pilótát: „Újra és újra megvizsgáltuk a dolgot és arra jutottunk, hogy Valtteri egyszerűen többet hozott ki az autóból, mint ami lehetséges lett volna. Ha lassabb az autónk, szuper munkát végez, nyomás alatt pedig kifejezetten jól teljesít” – dicsérte pilótáját Wolff.
Vajon valóban számolnunk kell Bottasszal a komolyabb célok tekintetében is? Amikor ugyanis szükséges, a finn nagyon oda tudja tenni magát, csak a bahreini és a spanyolországi eset inkább arra engedne következtetni, hogy Hamilton az első számú versenyző. A következő három hónap választóvíz lehet ebben.
