Több mint négyszázan voltak kíváncsiak a rendezvényre, amelyet azon a pályán tartottak, amelyen Brabham 1960-ban, második bajnoki címének évében fölényes futamgyőzelmet szerzett. Az esemény jótékonysági célt is szolgált, egy vesebetegségeket kutató nagy-britanniai alapítványt segített.
Megjelent Jack családjának java része, köztük felesége, Lady Margaret, háromból két fia, Geoff és David (az esemény házigazdája), unokái, Sam, Matthew és Finn. Úgyszintén riválisai, az 50-es és 60-as évek brit hősei, Sir Stirling Moss, Sir Jackie Stewart, Tony Brooks, John Surtees és Jackie Oliver, illetve John Watson, akinek már nem volt lehetősége Brabham ellen versenyezni. Daniel Ricciardo és Mark Webber videóüzenetet, Ron Dennis és Jean Todt levelet küldött.
A megjelentek felidézték legfontosabb emlékeiket a legendás pilótáról, a Silverstone-ba zarándokló rajongók örömére ritkán látott fotókat és felvételeket mutattak be, valamint a versenyző-csapatfőnök sok féltve őrzött emléktárgyát. Nyolc Cooper- és Brabham-konstrukciót állítottak ki, köztük az ausztrál 1960-as bajnoki címét szerző Cooper-Climax T53 testvérautóját, az 1962-es BT3-at, Brabham saját csapatának első alkotását, az 1966-as bajnoki címet megnyerő BT19-et és BT20-at, valamint az 1970-es BT33-at, amellyel a háromszoros bajnok utolsó évében utolsó győzelmét szerezte.
„Jack aztán tudta, hogyan kell autót vezetni. Amikor visszaemlékezek rá, arra gondolok, milyen csodálatos ember volt ő” – mondott beszédet régi ellenfeléről Stirling Moss. „Gyors volt, tudta, mit kell csinálnia, technikai értelemben pontosan ismerte az autót. Mind közül ő volt a legkeményebb versenytársam. Minden héten más országban küzdöttünk egymás ellen, és nem emlékszem, hogy lett volna bárki más, aki több gondot okozott nekem. Akkoriban más volt a sport. Egyszer Jack egy hátsó tengelyt adott nekem kölcsön. Tudta, hogy lehet, emiatt le fogom győzni: de ő ilyen ember volt.”
