Ausztrál Nagydíj, Adelaide, 1991. november 3
Ferrari 643
A legjobb napjaimon visszatekintek az olasz Formula-3-ra, amit 1989-ben megnyertem, de nem csak erre, hanem az Európa Kupára, amin szintén győztem Misanóban. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy a Ferrari egy három éves szerződést kötött velem, mint tesztpilóta, így Alain Prosttal és Nigel Mansellel dolgozhattam együtt, ami egy álom volt egy fiatal pilóta számára. Prost volt a példaképem! És akkor egy nap helyettesíthettem őt a Ferrariban"
A 20-as éveim elején jártam, és abban az időben a pilóták nem olyan fiatalon érkeztek a Formula-1-be, mint ma, így fantasztikus dolog volt a Minardinál versenyezni, miközben a Ferrarinál tesztelhettem. És akkor kaptam egy futamot a Ferraritól, mert Prostot kirúgták miután kritizálta a csapatot, ami azonban számomra egy hihetetlen pillanat volt. Éppen nyaraltam Port Douglasban, amikor megérkezett a telefon, és azt mondták, hogy a Ferrariban és nem a Minardiban kellene indulnom, mindez a futam előtti kedden este 11-kor történt.
A szabadedzések alatt szívesen beszóltam volna a rádión, hogy álmodom-e? A teszt-tapasztalataimból tudtam, hogy az autó nagyon jó, és végül a csapattársam, Jean Alesi mellé a 8. helyre kvalifikáltam magamat. A futam azonban nagyon sok szempontból egy szerencsétlen nap volt a számomra, mert az időjárás, az eső miatt ez lett a legrövidebb nagydíj a Formula-1 történetében.
Nagyon veszélyes volt, rengeteg baleset történt, gyakorlatilag nem lehetett látni a pályán. Őszintén azt mondhatom, hogy a legjobbamat nyújtottam azon a napon. Ha a dobogón végzek, akkor talán a Ferrari ad nekem egy szerződést a következő évre. Az életem így megváltozott volna. Néha azonban szerencsésnek kell lenned, és a dolgok sohasem egyszerűek.
Valójában a 3. helyen szeltem át a célvonalat Ayrton Senna és Nelson Piquet mögött, de a piros zászlós szabály visszavetett a 6. helyre. Erkölcsileg a 3. voltam, de el kell fogadni azt, amit az élet elvesz. A világ legnagyobb csapatáért vezettem és úgy gondolom, hogy elégedett lehetek azzal, amit tettem. De ki tudja, mi lett volna akkor, ha eláll az eső és újraindítják a futamot? De az is lehet, hogy ha még két körig tartott volna, akkor én is összetöröm az autót a falon, mint ahogyan Jean tette!
Végül 1995-ben egy Arrows-zal felállhattam Adelaide-ben a dobogóra, úgy éreztem, hogy a pálya visszaadta, amit elvett, vagy inkább az én bosszúm volt ez. De végül is mindegy, mert ez is egy nagyszerű pillanat volt, hogy Alan Jenkinsszel és Jackie Oliverrel dolgozva közösen elérhettük ezt.
Gianni Morbidelli
Morbidelli 1990 és 1997 között versenyzett a Formula-1-ben, ahol megfordult a Minardi, a Ferrari, az Arrows/Footwork és a Sauber istállóknál is. Az utolsó szezonjában azonban egy csuklótörés miatt (Suzuka) korábban fejeződött be számára az idény. Az F1-ből való távozását követően versenyzett még a Brit, az Európai Túraautó bajnokságban és a WTCC-ben, majd 2009-ben megnyerte a Közel-Keleti központú Speedcar Series sorozatot, míg az idei szezonban már a negyedik bajnoki címét szerezte egy Audi RS5-öt vezetve az International Superstars bajnokságban.
Nagydíjak: 67
Legjobb helyezés: 3. (1995 Ausztrál Nagydíj)
Legjobb időmérő: 6. (1994 Brazil Nagydíj)
Leggyorsabb körök: 0
Pontok: 8.5
