Másodjára már úgy érzi magát, mintha haza menne, mert Erdély arra is képes, hogy a hazatérés illúzióját keltse. Ez az a hely a Földön, ahol a legkisebb a távolság a mesék és a valóság között.
Annyi errefelé a gyönyörűséges táj, a számtalan felfedeznivaló hely, hiszen Erdély látnivalók egész sorát vonultatja fel. Ki ne csodálná meg a Gyimesi-szoros magával ragadó rejtelmes tájait, a kincses Kolozsvár bájait, Torockó híres és hófehérben ragyogó Felső Piacsorát, vagy esetleg Marosvásárhelyet, a székelység ősi központját?
A Gyimesi-szoros
A Gyimesek három települést takarnak: Gyimesfelsőlokot, Gyimesközéplokot és Gyimesbükköt. A leghíresebb ezek közül Gyimesbükk, melynek legismertebb nevezetessége a hajdani Magyar Királyi Államvasutak 30. számú vasúti őrháza. Az őrház 1897-ben épült, ma helytörténeti kiállításnak és bunkermúzeumnak ad otthont. Mellette található az egyik megmaradt félgömb alakú határkő, amely a Szent Koronát mintázza, s valamikor az egykori országhatárt jelezte.
Felette magasodik a Rákóczi-vár, ahova 96 lépcsőfokon juthatunk fel, s a táj olyannyira lenyűgöző odafentről, hogy elhisszük, tündérek és manók lakják. A várat feltehetőleg nem I. Rákóczi György, hanem Bethlen Gábor építtette, hogy az alatta futó kereskedelmi útvonal védelmét szolgálja.
S fentről letekintve kúszik a völgyben az igen nagy esésű Tatros folyó, melynek mentén megtelepedtek egykor az ide menekülő családok.
Csángók, a Tatros völgyébe költözött magyarok
Az ezeréves határ két oldalán évszázadok óta különös népcsoportok élnek: a gyimesi, illetve a moldvai csángók. Ez a nép a protestáns és ortodox környezetben is megtartotta katolikus vallását, ahogyan magyarságát is. Nem olvadtak be a többségbe, hanem ma is űzik pásztorkodó, erdőjáró szokásaikat, s nem feledték jellegzetes táncukat és zenéjüket sem mind a mai napig.
Egykor elvándoroltak – elcsellengtek, elcsángtak – elhagyták otthonukat a székelységet ért madéfalvi megtorlások után, menekülve az erőszakos katonai besorozások elől, s így kapták nevüket. A Moldvából menekülők pedig a Kárpátok túloldalán telepedtek meg.
Ahol elbukott a magyar szabadság
Segesvár látnivalók sokaságát kínálja, aki átlép a város szimbólumának számító Óratorony kapuján, rögvest a megelevenedett múltban leli magát. A sikátorokkal, tornyokkal, fortélyos építészeti megoldásokkal épített Fellegvár falán a céhek egykori őrtornyai emelkednek, mint posztoló kőkatonák. A hajdani húszból mindössze kilenc maradt fenn.
A város a Nagy-Küküllő partján fekszik, középkori várnegyede az UNESCO világörökség részét képezi. Az Árpád-házi királyok szászokat telepítettek ide, ezért korábban Szászvár volt a neve, mai nevét a kertjei alatt csordogáló Seges patakról kapta. Tekintsd meg a Mira Magazin által összegyűjtött látnivalókat, ha Erdélyben jársz!
