A rendezvényen Dr. Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára előadásában elmondta, hogy a zöld, környezetbarát közlekedés ösztönzése és társadalmasítása céljából a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv 7. pontjában szereplő célkitűzést, a megfizethető elektromos gépjárművek (gépkocsik) megjelenésének és használatának elősegítését a Kormány teljesítette azáltal, hogy az elektromobilitás teljes vertikumát, többek között elektromos robogók, autók, taxik, buszok, kukásautók beszerzését és elektromobilitás vonatkozású hazai rendezvények megszervezését támogatja. Ennek köszönhetően szélesebb réteg számára elérhetővé váltak az elektromobilitás nyújtotta lehetőségek, az elektromos közlekedés kikerült a gazdagok kiváltsági köréből. Az elektromobilitás további támogatása céljából előkészítés alatt áll az elektromos pedelecek beszerzésére vonatkozó pályázati támogatás, valamint a jövőben is folytatódik a támogatást és beavatkozást igénylő területek szakpolitikai és szakmai fejlesztése.
Az ösztönzési intézkedéseknek és az elektromobilitási szektor piacbarát jogszabályi és stratégiai hátterének köszönhetően hazánk elektromos gépkocsival való átjárhatósága a töltőpontok ellátottságának növekedése miatt gyorsabban megtörténhet, továbbá 2020 júliusában több mint 20 000 zöld rendszámmal rendelkező gépkocsi fut a hazai utakon.
Az ABB és a Green TV által indított online kampány keretében arra ösztönzik a járművezetőket, hogy vállalják, hogy a következő autójuk elektromos meghajtású lesz. Az Elektromos Járművek Világnapján a járművezetők több mint 60 országból tettek ígéretet arra, hogy a jövőben elektromos meghajtású járműre térnek át. (További részletek a linken.) Az ABB kezdettől fogva hozzájárult az e-mobilitási ágazat fejlődéséhez, és az elmúlt években az egyenáramú gyorstöltés terén számos technológiai megoldást elsőként dobott piacra. Sárvári Tamás, az ABB Kft. Energetika üzletágának kereskedelmi vezetője kiemelt ezek közül néhányat: az ABB 7 éve alakította ki az első, 50 kW-os, országot lefedő hálózatot, ezzel párhuzamosan létrehozta a töltőberendezések egyedülálló felhőalapú távfelügyeleti és távoli szervizelést biztosító rendszerét, és közösen fejleszt az autógyártókkal és akkumulátorgyártókkal.
Az ABB mondhatja magáénak az egyenáramú gyorstöltők legkiterjedtebb telepített hálózatát A vállalat már több mint 14 000 DC villámtöltőt értékesített a világ több mint 80 országában. Névadó szponzorként támogatja a világon az elsőszámú, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) elektromos autók számára kiírt versenysorozatát, az ABB FIA Formula-E bajnokságot. 2022-től kezdődően az ABB technológiájával végzik az ABB FIA Formula-E világbajnokság harmadik generációs versenyautóinak töltését. A vállalat saját eszközeivel igyekszik hozzájárulni, hogy az elektromos autózás a hazai közlekedésben is valós alternatíva legyen, melynek egyik fontos feltétele, hogy a potenciális elektromos autó vásárlók jobban megismerjék az e-járművek és az e-töltési technológia lehetőségeit, előnyeit, és korrekt információk birtokában bizalommal tekintsenek ezekre.
Pethő József, az Elektromobilitás Szövetség főtitkára egy öt európai országra – Németország, Dánia, Norvégia, Hollandia, Magyarország - kiterjedő nemzetközi elektromos járművezetői attitűd kutatás eredményét mutatta be, amit a Szövetség a proEME (promoting Electric Mobility in Europe) projekt kapcsán készített. A kutatás célja az volt, hogy az egyes országokban felmérje a népesség e-mobilitáshoz való hozzáállását, az elektromos járművekkel kapcsolatos ismereteit, és a leggyakoribb tévhiteket. A felmérés nemzetközi és hazai válaszaiban a gépkocsi vásárlásnál egyaránt az ár és a működtetési költségek szerepelnek elsődleges választási szempontként, míg az elektromos járművek esetében harmadikként - érthető módon - a hatótáv. A környezeti/fenntarthatósági szempontok (klímaváltozásra gyakorolt hatás, kisebb zajszint, környezetkímélőbb működés) a legtöbb esetben nem tényleges vásárlói döntési szempont.
Amikor különböző, e-autózáshoz kapcsolódó állításokat kellett értékelni, Magyarország, Németország, Dánia és Hollandia válaszai egyező trendeket mutattak, Norvégiáé viszont eltértek az összes többi országtól, az ottani jóval nagyobb számú elektromos autónak és a több felhasználói tapasztalatnak köszönhetően. Végzettségtől függetlenül a következő állításokban volt a legnagyobb arányú egyetértés: az elektromos autók drágábbak, mint a hagyományos autók (70%), túl kevés a nyilvános töltőállomás (59%), az elektromos autók a fejlődés korai szakaszában vannak, inkább öt év múlva kellene elektromos autót vásárolni (50%). Az elektromos autók a rövid, városi utakra, de nem alkalmasak hosszabb utak megtételére (45%). A legkevésbé azokkal az állításokkal értettek egyet, hogy az elektromos nem biztonságos (72%), az elektromos autók unalmasak (71%), az elektromos autó csak a második autóként használható (57%), nagyobb a veszélye annak, hogy az elektromos autók kigyulladnak a benzines és dízel autókhoz képest (56%), egy elektromos autó hatótávja nem elég a napi használathoz (55%). A felmérésben részt vevő valamennyi ország válaszadói egyöntetűen egyetértettek abban, hogy támogatni kell az elektromos járművek elterjedését.
Napjainkban az elektromobilitás nemzetközi és hazai szinten is jelentős járműszámmal jelenik meg a közutakon, a cégek kisebb-nagyobb elektromos jármű flottákat üzemeltetnek. A megújulást eredményező kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységekhez, valamint a gépjárműparkok üzemeltetéséhez, fenntartásához (és nem mellékesen az újrahasznosításhoz) óriási mérnökszámra és kutatóbázisra van szükség. Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszékének egyetemi docense, az egyetemen működő Járműipari Kutatóközpont vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Széchenyi István Egyetem (SZE) és az intézményben működtetett Járműipari Kutatóközpont (JKK) az e-mobilitás fejlesztéséhez és üzemeltetéshez gyakorlatorientált mérnökképzéssel és kiemelkedő KFI programokkal járul hozzá. A 2005-ben indult SZEnergy Team hallgatói innovációs csapat elektromos versenyjárművei felhívták a figyelmet az e-mobilitás jelentőségére és lehetőségeire, aminek köszönhetően a Széchenyi István Egyetem tudatos infrastruktúrafejlesztéssel, immáron külön eMobilitás Kompetencia Központtal, illetve komplex laboratóriumi háttérrel rendelkezik. Mindezt megerősítve a ZalaZONE Autóipari Tesztpálya és az ott kialakított egyetemi laboratóriumok kiemelkedő lehetőséget nyújtanak a képzésben, valamint az alkalmazott kutatásban nélkülözhetetlen kísérletekhez, tesztekhez és az ipari kapcsolatok további erősítéséhez.
