Mi is többször beszámoltunk róla, hogy a hét brit székhelyű Formula-1-es csapat a koronavírus-járvány kitörése után nem sokkal összefogott a Project Pitlane keretében, hogy légzést segítő eszközök gyártásával támogassák az egészségügy harcát a pandémia elleni küzdelmet. A Red Bull és a Renault által kifejlesztett gépből végül nem rendelt a brit kormány, de Christian Horner, az energiaitalosok csapatvezetője így is büszke az összefogásra:
„Úgy vélem, ez rengeteget elmond a Formula-1-ről. Amint láttuk jönni ezt a krízist, egyből felkerestük a kormányt, valamint más csapatokkal is megkezdtük a koordinációt. Meghatároztunk egy projektet, amely mellett elköteleződtünk, méghozzá a Renault-val együtt. Megdöbbentettek az önkéntesek, akik feltétel nélkül, napi 24 órában ennek a projektnek éltek. Olyan emberek dolgoztak rajta, mint például a főtervezőnk, Rob Marshall. Azt hiszem, három egymást követő teljes éjszakát töltött vele, és a hihetetlen erőfeszítéseknek hála egy eléggé kezdetleges koncepciót egy teljesen működő és kifejlesztett lélegeztetőgéppé alakítottunk.”
Horner azt is elárulta, hogy renault-s szakemberek is beléptek a projekt kapcsán a Red Bull bázisába – márpedig ismerve a két fél elmérgesülő közös múltját, meg egyáltalán a csapatok közötti rivalizálását, ez világjárvány nélkül elképzelhetetlen lett volna:
„Ezen a ponton a versenyszellemünket kidobjuk a kukába, minden arról szól, hogy különböző megoldásokkal előálljunk. Szóval renault-s emberek dolgoztak a mi gyárunkban a saját csapatruházatukban, a mi bázisunkon. Ez teljesen elképzelhetetlen lett volna normál körülmények között! Bob Bell, a Renault technikai tanácsadója együtt dolgozott Rob Marshall-lal, előálltak olyan megoldásokkal, amelyek meglepték az ipart. És nem is csak a megoldásokról van szó, hanem a Formula-1-es működésre jellemző gyorsaságról is, mert éjszakánként merültek fel az ötletek, s azt reggelig le is gyártottuk. Normál esetben három évbe telt volna ennek a gépnek az előállítása, de három és fél hét alatt végeztünk vele.”