A negyedik rajthelyet megszerző, ám feltartás miatt öthelyes büntetést kapó svéd kockázatot vállalt, és az előtte állókkal ellentétben a keményebb gumikeverékeken kezdte meg a versenyt, abban a reményben, hogy a későbbiekben ki tudja majd használni a lágyabb abroncsok nyújtotta nagyobb tapadást.
A felvezető kör Timo Glock rajtrácson ragadt autójával indult, és bár a korábbi F1-es pilóta végül el tudott indulni, ám mivel minden autó elhaladt már mellette, így a mezőny közepe helyett csak az utolsó helyre sorakozhatott fel.
Az első sorban a második helyről startoló újdonsült bajnok, Marco Wittmann kapta el jobban a rajtot és az 1-es kanyarban be is tudott bújni Mike Rockenfeller mellett, átvéve ezzel a vezetést. Noha Wittmann lélegzetvételnyi előnyt épített ki az első körben, Rocky hamar visszazárkózott rá, bár csatájuk egy ideig még nem bontakozhatott ki, mivel a 4. körben a pályára lépett a biztonsági autó, miután Adrian Tambay Audija kisodródott az egyik gyors kanyarban, és a pálya nyomvonalához közel, a szalagkorlátnak csapódva állt meg.
Miután szabaddá vált az út, Rockenfeller folytatta a nyomásgyakorlást, és nagyjából tíz kör elteltével utat is talált Wittmann mellett, amire válaszul a BMW pilótája azonnal a bokszba is hajtott, hogy letöltse kötelező kerékcseréjét. Pillanatokkal később ismét a safety car vette át az irányítás a futam folyása felett, miután Augusto Farfus bukott látványosan a sikánban, köszönhetően az őt hátulról meglökő, a brazil szerint "fékezni elfelejtő" Daniel Juncadella hathatós közreműködésének.
Rockenfeller erre a biztonsági autóra nem reagált kerékcserével, mint ahogy a harmadikra sem - amit Nico Müller kiesése okozott egy másik Mercedesszel, Christian Vetorisszal való ütközés után -, így ekkorra a friss gumikon Wittmann már vissza is zárkózott mögé.
A safety car hamarosan negyedszer is közbeavatkozott Gary Paffett falnak csapódása után, így amikor Rockenfeller végül kiállt kereket cserélni, csak a mezőny végére jött vissza, és a futamot 16. helyen fejezte be.
Ami viszont balszerencse volt számára, az jól jött Ekströmnek - a svéd az összesűrűsödő mezőnyben gyorsan tudott előrelépdelni a lágy gumijainak köszönhetően az utolsó körökben, szoros csata után megelőzte az élen álló Wittmannt és végül 7 másodperces előnnyel futott be a célba, ezzel első győzelmét szerezve a 2011-es valenciai futam óta, és megszerezve az Audi hőn áhított idei első diadalát.
Wittmann lett a második, így idén először állhatott dobogóra úgy, hogy nem nyert, míg a harmadik helyen célba érő Martin Tomczyk szintén egy hosszú sorozatot szakított meg, hiszen két év után először volt jelenése a pódiumon a BMW-vel.
Edoardo Mortara Ekströméhez hasonló taktikával a mezőny végéről a 4. helyig tudott feljönni, míg az új specifikációjú autójával Vietoris lett a Mercedes legeredményesebb pilótája az 5. pozícióban.
A csapatok bajnoksága is eldőlt, a Wittmannal és Maxime Martinnal felálló BMW Team RMG behozhatatlan előnyre tett szert a szezonzáró hockenheimi verseny előtt. Ãgy már csak a márkák pontversenyében maradt nyitott kérdés, ahol a BMW most 21 ponttal vezet az Audi előtt.
A verseny végeredménye:
# | Versenyző | Márka | Idő |
1 | Mattias Ekstrom | Audi | 1:16:35.761 |
2 | Marco Wittmann | BMW | 7.414 |
3 | Martin Tomczyk | BMW | 11.144 |
4 | Edoardo Mortara | Audi | 12.234 |
5 | Christian Vietoris | Mercedes | 12.730 |
6 | Maxime Martin | BMW | 14.260 |
7 | Pascal Wehrlein | Mercedes | 15.128 |
8 | Daniel Juncadella | Mercedes | 15.729 |
9 | Robert Wickens | Mercedes | 16.182 |
10 | Timo Scheider | Audi | 16.792 |
11 | Joey Hand | BMW | 20.736 |
12 | Vitaly Petrov | Mercedes | 21.518 |
13 | Timo Glock | BMW | 23.799 |
14 | Antonio Felix da Costa | BMW | 24.233 |
15 | Jamie Green | Audi | 25.008 |
16 | Mike Rockenfeller | Audi | 36.746 |
17 | Bruno Spengler | BMW | 45.591 |
18 | Miguel Molina | Audi | +1 kör |
Kiesők: | |
Gary Paffett | Mercedes |
Nico Muller | Audi |
Augusto Farfus Jr. | BMW |
Paul Di Resta | Mercedes |
Adrien Tambay | Audi |