Monzában szakadó eső fogadta a versenyzőket, a Honda ennek ellenére képes volt rögtön dobogóra állni az új kocsival. "Nagyon mély benyomást tett rám, hogy a Civicet ilyen könnyen lehetett kezelni nedves pályán, mivel még soha nem teszteltük a kocsit ilyen körülmények között" - mondta erről Gabriele Tarquini, aki így beszélt arról, hogy mi az ő legnagyobb erőssége: "Természetesen a legnagyobb előnyöm az olyan fiatalokkal szemben, mint a hondás társam, Tiago, a tapasztalatom. Folyamatosan próbára teszik ezt a tapasztalatot, ezért sok kilométert vezetek, hogy ritmusban maradjak és gyors köröket teljesítsek. A tapasztalatom a monzai esőben is hasznos volt. A láthatóság tulajdonképpen nem létezett, rengeteg víz volt a pályán, és utolérni vagy megelőzni egy riválist nagyon kockázatos volt."
Tarquini a monzai esőben bizonyította: képességei még mindig nem koptak meg
Ez a tapasztalat is hozzájárult ahhoz, hogy a JAS ismét a kötelékében akarta tudni a 2009-es túraautó világbajnokot. A csapattal való kapcsolatáról így nyilatkozott az olasz: "Úgy érzem, hazatértem édes otthonomba! 12 éve élveztem utoljára a közös munkát a JAS csapattal, de még mindig ismerek mindenkit; tudom, hogy hogyan dolgoznak, és nem kell megkérdeznem magamtól, hogy ki mit csinál. Ugyanazt a nyelvet beszéljük és ez fontos egy jól működő kapcsolathoz és a közösen elénk tűzött célok eléréséhez."
Ma az FIA által irányított sorozatok legidősebb világbajnokának számít, azonban a kezdettekkor koránt sem volt biztos, hogy autóversenyző lesz: "Ha hiszik, ha nem: mielőtt profi versenyzővé váltam, ügyvédnek tanultam. De rájöttem, hogy a szívem a versenyzéshez húz, és nekiálltam koncentrálni a motorsportos karrieremre, először az F3000-ben, majd a Formula-1-ben" - mondta Tarquini aki összesen 38 startot számlál a száguldó cirkuszban. Az F1 után aztán a túraautózás felé fordult: "A helytalálás a túraautózásban az F1 után, valamint a brit bajnokká válásom olaszként egymás mellett történt. Ãgy vezettem először a JAS-nak 1996-ban az ITC-ben, ami a DTM nemzetközibb változata volt. Egy évvel később a Honda ülést ajánlott egy Accord volánjánál a BTCC-ben, később pedig a német STW Kupában is versenyeztem."
Tarquini már a legelső világbajnoki szezon alkalmával is a mezőny tagja volt
Tarquini nevét az 1987-ben elindítani próbált, legelső szezonját futó túraautó-világbajnokságon is megtalálhatjuk, méghozzá egy Alfa Corse volánjánál. Az akkor még nagyon fiatal pilóta abban az évben a Forma-1-ben is rajthoz állt az olasz Osella csapat színeiben, s a kor nagyjaival, Nelson Piquet-vel, Nigel Mansellel és Ayrton Sennával versenyezhetett azonos pályákon. Képességei azóta sem koptak, s ezt másfél hete Monzában is bizonyította. "Minden fejben dől el" - mondta a versenyző. "Az egyetlen különbség a kezdeti Tarquini és a mostani Tarquini között, hogy már nincs rajtam többé a nyomás, hogy mindenképp győzzek. Nem azt mondom, hogy nem nyomom extrém módon, de egy győzelem többé már nem határozza meg a pályafutásom."
Az olasz nyert már az előttünk álló verseny helyszínén, Marrakechben még 2010-ben
Végezetül beszélt az előttünk álló marokkói versenyhétvégéről is: "Forró hétvége lesz mind szószerinti, mind átvitt értelemben. A hőmérséklet elérheti a 26 fokot, de a két hosszú egyenessel, a gyors és trükkös sikánokkal, a pályát övező betonfalakkal és a rázókövekkel a versenyzés is forró lesz. És a marrakechi rázóköveket nem lehet összehasonlítani más hagyományos pályákról ismertekkel. Olyanok, mint az ugródeszkák, amik igazán megugrasztják az autót. Mivel csak egy hét szünet volt Monza és Marrakech között, nem volt sok időnk a Civic csúcssebességét fejleszteni. De nyertem már korábban Marrakechben és jól ismerem a pályát. Az alapján, amit tudunk, elsőszámú célunk a második forduló során, hogy pontokat szerezzünk, s így versenyben maradjunk a bajnokság elejében. A háttérben a csapat tovább fogja fejleszteni a Civicet, és ha működésre tudjuk bírni, harcolhatunk a bajnoki címért."
