Steward
Admin
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2020. március 31. kedd
Retro

Retro – A 40 éves Jenson Button sztorijai

Első nagydíj 20 évesen, a Brawn GP-sztori, csínytevés Budapesten. 40 éves lett a 2009-es világbajnok, Jenson Button, ennek kapcsán pedig felidézzük pályafutása néhány emlékezetes pillanatát – saját szavaival, pár éve megjelent önéletrajzi könyve segítségével.

Az első nagydíj 20 évesen

Manapság csak megvonjuk a vállunkat, ha egy versenyző 20 éves korban eljut a Formula-1-be, de két évtizeddel ezelőtt rendkívülinek számított, ha valakit ennyire fiatalon kiválasztott egy csapat, ahogy tette 2000-ben a három évvel korábban még világbajnok Williams a brit Formula-3 harmadik helyezettjével, Jenson Buttonnal. Az angol ifjonc január 19-én lépett be húszas éveibe, márciusban pedig nagy figyelemmel övezve debütált az Ausztrál Nagydíjon. Csodagyerekként kezelték, volt, aki egyenesen Ayrton Sennához hasonlította, és persze ott álltak a kételkedők is, készen arra, hogy lecsapjanak, ha belebukik a nyomásba. Button ma is jól emlékszik az első melbourne-i szabadedzés benyomásaira, melyek közt kavargó falevelek is fontos szerepet kapnak.

„Előttem volt Michael Schumacher. Mögötte maradtam a gyakorlókörhöz. Az F1-kocsik alja úgy lett tervezve, hogy mindent felszív, majd hátul kiköpi. Rengeteg levél volt aznap a pályán, és ahogy kiértünk az egyenes szakaszhoz, láttam, hogy Michael Ferrarija kakasfarokként lövelli ki a leveleket elém.

Erre emlékszem. A pilótafülke belső szentélye. A kakasfarok. A levelek illata. A gondolat: Benne vagy. Tényleg benne vagy. Ez az egyedüllét volt a legjobb a hétvégében – az egyik legjobb az egész F1-es karrieremben” – olvasható a 2017-ben megjelent Féktelenül című önéletrajzban.

A félig városinak címkézett pályán Button az első baleset tűzkeresztségén is átesett, az egyik legalkalmatlanabb pillanatban, a szombati szabadedzésen. Ez megpecsételte az időmérőt, ahol a hirtelenjében összerakott autóval 21. helyet ért el. Annál jobban sikerült a futam, melyen előzésekkel, kiesésekből profitálva és a taktika segítségével a hatodik helyig jött fel. Motorhiba miatt végül nem ért célba és nem szerzett pontot bemutatkozásán, de nyomatékosította, nem volt üres beszéd a körülötte levő felhajtás.



A Brawn GP-sztori

Első győzelmére mégis 2006-ig, világbajnoki címére pedig 2009-ig várnia kellett. A Brawn GP-sztori a modern Formula-1 történetének egyik legelképesztőbb tündérmeséje. A kiszálló Honda kihúzta a szőnyeget a csapat alól, Ross Brawn és Nick Fry léptek közbe, hogy Brackley folytathassa a versenyzést. Mivel a japánok 2008-ban már a következő évi nagy dobásra készültek, egy reményteljes autó rendelkezésükre állt, motor azonban nem: a McLaren engedélyére is szükség volt, hogy szert tegyenek egy Mercedes-erőforrásra, amelyhez aztán hozzá kellett igazítani a karosszériát.

A többiek már javában teszteltek, mikor a Brawn végre elkészült a BGP 001-gyel, és egy silverstone-i próba után csatlakozott a már javában zajló barcelonai kollektív gyakorláshoz. Button egynek érezte magát az autóval már az első etapon, amelynek végén visszatért a bokszba, ahol versenymérnöke, Andrew Shovlin várta:

„– Mit gondolsz, Jenson? – kérdezte.

Akkor még mindig visszatartottam az izgatottságomat, és ezt válaszoltam:

– Meg vagyok elégedve. Jó az egyensúly. Őszintén, már attól boldog vagyok, hogy itt vagyunk, és ki tudok menni pár körre vele.

Elkerekedett a szeme, mintha nem teljesen értettem volna meg, mit mondott.

– Jenson, hat tizeddel gyorsabb vagy bárkinél.

Ránéztem. Egy kis időre a föld megállt forogni. Hat tizeddel gyorsabb. A többi csapat már ott volt két napja; nekem ez volt az első köröm.

Óvatosan megkérdeztem:

 –Alacsony üzemanyagszinten megyünk?

– Nem, ötven kilóval megyünk – válaszolta.”

A nyerő helyzetével szembesülő Brawn GP elkezdett taktikázni, és a folytatásban teletankolt autóval körözött, hogy ne fedje fel lapjait. Ausztráliában terítette ki őket az első sor megszerzésével és a kettős győzelemmel, amelyet még egy halom elsőség követett a szürreális szezonban…

Csínytevés Budapesten

Több magyar vonatkozású epizódot is előszeretettel emleget Button, akinek jól ismerten kedvezett a Hungaroring: itt szerezte első futamgyőzelmét a Hondával 2006-ban, és megnyerte a 2011-es kiadást is – ekkor már McLaren-színekben – 200. versenyén. Az esőspecialista nagy örömére vasárnap megérkezett az égi áldás, a futam pedig a két brit csapattárs házi meccsévé vált. A döntő pillanat az 52. körben történt, egy újabb zuhét követően: Lewis Hamilton kiállt köztes abroncsokért, Button hatodik érzéke viszont azt súgta, a csapat kérésével ellenkezve érdemes kint maradni. A tapadás javult, így ez bizonyult a nyerő taktikának. A Magyar Nagydíjak Button-féle krónikájához egy kis csínytevés is hozzátartozik.

„A verseny után rendőrségi kíséretet kaptunk a reptérig, ami nem olyan szokatlan, mint amilyennek hangzik, mert Magyarországon mindig van rendőri kíséret, bár nem tudok róla, hogy a magyarok különösen veszélyesek lennének. Az egyik versenyen az előttünk haladó rendőrmotoroshoz hasonlóan, a mi autónk is kapott kék villogót, ami nagyon király volt. Egy szponzoreseményre mentünk, és visszafelé úton a kísérőrendőr rossz helyen hajtott le, így mi egyedül maradtunk.

A kék fény még mindig ment, így hát elhatároztam, hogy szórakozok kicsit, áthajtottam a lámpákon, dudáltam, rendes Starsky és Hutch műsort adtam elő. A kocsik csikorogva álltak meg a kereszteződéseknél, minden, ami kell.

Aztán a motoros rendőr utolért minket. Azonnal lelassítottam, ahogy mellénk sorolt, benézett az ablakon, és nagyon lassan megrázta a fejét. Szépen mögé húzódtam megint, és folytattuk az utunkat, és én úgy éreztem magam, mint egy csínytevő kisfiú.”

Az idézetek forrása: Jenson Button: Féktelenül. Kossuth kiadó, 2018.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?