Bár a Belga Nagydíj előtt szinte mindenki biztosra vette, hogy Lance Stroll nem csak 2019-től kerül az édesapja által felvásárolt (Racing Point) Force India istállóhoz, hanem már akár Monzától, vagy Szingapúrtól bekövetkezhet a váltás (ami láncreakciót indíthatott volna el). Ez végül nem történt meg és az utóbbi napokban elhangzott nyilatkozatok arra engednek következtetni, hogy Ocon kihúzhatja év végéig a "Stroll-csapatban" és a Williamsnél sem történik változás a szezonzáróig.
Mostanában sokkal ritkábban látunk olyat, hogy egy istálló év közben váltogatja pilótáit, ahogy az sem gyakori, hogy egy pilóta egyazon szezonban több különböző istállónál is volán mögé üljön Formula-1-es versenyen. Azért időnként láthattunk példákat rá, gondoljunk Max Verstappen és Danyiil Kvjat helycseréjére 2016-ban a Toro Rosso és a Red Bull között, vagy éppen tavaly, amikor Jolyon Palmer kapta meg az elbocsátó szép üzenetet, helyére Carlos Sainz érkezett a gyári Renault-hoz, miközben a Red Bull fiókcsapata teljesen más párossal zárta az évadot, mint amelyikkel elkezdte.
Több pilótát is találunk a Formula-1 történetében, akik nemhogy kettő, de három csapatnál is megfordultak egyetlen szezon alatt. Utoljára 1994-ben történt ilyen, akkor Johnny Herbert három különböző autót is vezethetett. A Lotus-Mugen Hondánál kezdte a szezont, ám Monza után a csapat csődeljárás alá került (év végén el is tűnt a mezőnyből), a tehetséges brit pilóta azonban nem maradt sokáig körön kívül, a Ligier leszerződtette a Jerezben rendezett Európa Nagydíjra. Itt annyira jól teljesített (stabilan verte az állandó pilótát, Olivier Panist), hogy a Benetton az év utolsó két nagydíját megelőzően le is csapott Herbertre, akit végül meg is tartott 1995-re is.
Íme azon versenyzők listája, akik a Formula-1 1950 óta íródó történelmében egyazon évben három különböző csapatnál is versenyeztek. Világbajnokokat is találunk a Gpblog felsorolásában.
Jo Bonnier 1968
Cooper, McLaren, Honda
Olivier Gendebien 1961
Emeryson, Ferrari, Lotus
Dan Gurney 1968
Eagle, Brabham, McLaren
Mike Hawthorn 1956
Maserati, BRM, Vanvall
Johnny Herbert 1994
Lotus, Ligier, Benetton
Jacky Ickx 1973
Ferrari, McLaren, Williams (Iso-Marlboro)
Jean-Pierre Jarier 1977
Penske, Shadow, Ligier
Geoff Lee's 1980
Shadow, Ensign, Williams
Robert Moreno 1991
Benetton, Jordan, Minardi
Stirling Moss 1952
HWM, ERA, Connaught
Nelson Piquet 1978
Ensign, McLaren, Brabham
Keke Rosberg 1978
Theodore, ATS, Wolf
Roy Salvadori 1957
BRM, Vanwall, Cooper
Harry Schell 1955
Maserati, Ferrari, Vanwall
Maurice Trintignant 1958
Cooper, Maserati, BRM
Maurice Trintignant 1963
Lola, Lotus, BRM
John Watson 1975
Surtees, Lotus, Penske
1994 más téren is csúcstartó az elmúlt évtizedeket tekintve. Ebben az évben három pilóta is (legalább egyfutamos) eltiltásban részesült (Eddie Irvine 3, Mika Hakkinen 1, Michael Schumacher 2 versenyt volt kénytelen kihagyni), de sajnálatos halálesetek és súlyos sérülések miatt a mezőny tagjai szinte folyamatosan cserélődtek.
Akkor még csak tizenhat futamból állt a világbajnokság, mégis 46 pilóta (!) váltotta egymást abban az évben, a tizennégyből mindössze négy olyan istállót találunk, ahol mind a tizenhat versenyen ugyanaz a pilótapáros állt rendelkezésre (Tyrrell, Footwork, Minardi, Pacific).
Martin Brundle, a Sky szakértője, egykori Formula-1-es pilóta rámutatott, hogy ugyan 1989-ben eggyel több, tehát 47 benevezett pilótát láthattunk a száguldó cirkuszban, ám akkor temérdek csapat létezett, összesen 39 versenyzői ülés volt az 1994-es huszonnyolchoz képest.
1997-ben még a Sauber-Ferrarinál volt meglehetősen nagy mozgás. Bár Johnny Herbert helye betonbiztos volt, három pilótát is köszönthetett abban az évben csapattársaként. Az évadot az évek után visszatérő Nicola Larinivel kezdte a svájci istálló, ám elégedetlenek voltak teljesítményével, így az év közepén Gianni Morbidelli váltotta őt. Az olasz azonban karját törte egy tesztelés során, így Norberto Fontana ugrott be helyette. Morbidelli visszatért, ám a suzukai versenyhétvégén ismét megsérült a karja, így az évadzárón megint Fontana érkezett a helyére. Az argentin pilóta Villeneuve feltartása miatt vált híressé, de a Formula-1-ben végül nem volt maradása.