DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. április 19. péntek
Retro

Híres második számú pilóták

A modern Formula-1-ben gyakran előfordul, hogy a topcsapatok egy pilótára építenek, a másik versenyző látványosan csak segíti a vezérpilótát. Kik voltak a leghíresebb vízhordók az utóbbi 30 évben?

A magukat a Formula-1-be bevásároló versenyzőket ne vegyük számításba, mert ők nagyon ritkán tudnak kitörni, a legutóbbi üdítő kivétel Sergio Perez, aki csak szponzorainak köszönhetően jutott be az F1-be, de mégis sikerült bizonyítania, hogy itt a helye. Kik azok, akiknek nem sikerült kijönnie a skatulyából?

Riccardo Patrese



Az olasz pilóta a Shadow és az Arrows istállóval kezdte pályafutását, nem is rosszul. Úgy tűnt, akár világbajnok is lehet belőle, az Arrowsszal dobogós helyekig jutott, néhányszor a futamgyőzelem is közel volt, de nem sikerült. 1982-ben és 1983-ban végre rámosolygott a szerencse a Brabhamnél, bár az autó megbízhatatlansága és Piquet erősebb teljesítménye miatt igazából csak a brazil árnyékában versenyzett. Több csapnivalóan rossz év után (versenyképtelen autókkal) 1989-ben a jelentősen megerősödő Williams-Renault-val kiemelkedően jól ment. Bár győzelmet nem szerzett, mégis a 3. helyet csípte el Senna és Prost mögött a világbajnokságban, számos dobogójának és konstans, jó vezetésének köszönhetően.

Pechjére 1991-től Nigel Mansell lett a csapattársa, akit az istálló egyértelműen favorizált, ez a szerződésükben is szerepelt, hogy a brit az elsőszámú pilóta. Patrese jó csapatjátékos volt, igyekezett segíteni Mansellt, ezt 1991-ben és 1992-ben is megtette, igaz, Mansell ’92-ben többször is viszonozta a vb-cím megszerzése után. 1993-ban a Benettonhoz igazolt Michael Schumacher mellé, az ifjú német azonban porrá zúzta abban az évben, körönként 1, néha két másodperccel is gyorsabb volt a szimpatikus olasznál, aki év végén vissza is vonult végül.

Eddie Irvine

Pompásan indult a fiatal északír pilóta karrierje, 1993-ban már első nagydíján pontot szerzett Japánban, majd Ayrton Sennával is összekülönbözött túlságosan is vagány vezetése miatt. 1996-ban a Ferrarihoz igazolt, ám a Scuderia egyértelműen Michael Schumacherre épült, ez meg is látszott az eredményeken. A vezetési tudás és a csapat hozzáállása is láthatóan a német felé billent, de Schumi korábbi csapattársait is általában megette reggelire (Piquet, Patrese, Verstappen, Lehto, Herbert). 1999 jelentette az egyetlen kiugró évet, akkor is Schumacher lábtörése miatt alakult úgy, hogy világbajnoki esélyes lett Irvine. Az utolsó futamon aztán elbukta négypontos előnyét, a rossznyelvek szerint Schumacher a megromlott viszony miatt nem igazán csipkedte magát, hogy győzzön Japánban, mivel nem akarta, hogy 4 év kemény munkáját végül Irvine arassa le. Még három évig a Jaguart erősítette, de három dobogós helyen kívül semmit sem mutatott.

Rubens Barrichello

A vízhordókról általában mindenkinek Rubens Barrichello jut elsőként eszébe, pedig a fiatal brazilt Ayrton Senna utódjának kiáltották ki és remekül is indult pályafutása. 1993-ban még csak időnként, egy évvel később már gyakran villantott, dobogót is szerzett a nem túl acélos Jordannel. Senna halála után még inkább rá nehezedett a nyomás, de az autó nem volt túl megbízható és gyors sem. Három éves kitérő a Stewartnál különösebb eredmény nélkül, majd a Ferrari 2000-től szerződtette Michael Schumacher csapattársának. 2005-ig kilenc győzelmet aratott a Ferrarival, de egy pillanatra sem tudott kitörni Schumacher árnyékából. Még egy utolsó felvirágzását láthattuk 2009-ben, amikor a fantasztikusan megtervezett Brawn-Mercedesszel két győzelmet aratott, ám a csapat sokkal inkább Buttont támogatta, aki a világbajnoki címért év elején hatalmas előnyt autózott ki. Barrichello az utolsóelőtti nagydíjig harcban volt a címért, végül azonban még a második helyet is elbukta Vettellel szemben. Utolsó két évében a Williamsnél már a dobogó sem jött össze, ez azonban nem Rubens hibája volt.

David Coulthard

A skót pilóta szinte mindig valaki árnyékában volt kénytelen versenyezni. 1994-es beugrásakor és 1995-ben is Damon Hillt segítette a Schumacher elleni harcban. 1998-ban a McLaren egyértelmű esélyese lett a világbajnokságnak, de mindössze egy nagydíjat nyert Coulthard, csapattársa, Hakkinen pedig világbajnok lett. 1999-ben és egy évvel később is láthatóan a finn árnyékában versenyzett, időnként sikerült a futamgyőzelem. Messze legjobb évét 2001-ben futotta, bár egy évvel korábban eggyel több futamon diadalmaskodott, de itt elverte a szezon során peches és nem is túl erős teljesítményt nyújtó Hakkinent. A vb-címre nem volt esélye, mert Schumacher és a Ferrari párosa nagyon összeállt. 2002-től egyre lejjebb süllyedt az összetettben, bár 1-1 futamgyőzelem még összejött a következő két évben, de Coulthard megint vízhordó lett, most Kimi Raikkönen mögött. A Red Bullhoz vezérpilótának hívták, de csak az istálló felzárkózását tudta segíteni, az igazi sikerek csak Coulthard visszavonulása után érkeztek el.

Felipe Massa

Óriási tehetségként robbant be a Formula-1-be, néhány Saubernél töltött év után 2006-tól a Ferrarit erősítette. Első szezonjában még Michael Schumacher árnyékában versenyzett, bár két futamgyőzelem már itt is összejött. 2007-ben Kimi Raikkönent segítette a világbajnokság hajrájában, majd egy év múlva eljött Massa ideje. Kimi nem is teljesített túl jól és az autójával sem volt szerencséje, Massa pedig világbajnoki esélyes lett. Hat futamgyőzelme ellenére elbukta a világbajnoki címet egyetlen ponttal Hamiltonnal szemben. Magyarországon és Szingapúrban is rajta kívül álló okok miatt veszítette el a futamgyőzelmet, ezek végzetesnek bizonyultak a végén.

2009-ben súlyos fejsérülést szenvedett Magyarországon, a szezon második felét kihagyta. 2010-ben visszatért, de a csapat egyértelműen Fernando Alonsót segítette, Massa látványosan második számú pilóta lett („Fernando gyorsabb nálad, Felipe”). Az összetettben a 6. helynél előrébb nem jutott, 2014-ben pedig átszerződött a Williamshez. Itt sem váltotta meg a világot, láthatóan verte őt Bottas mindhárom közös évükben. Massa pályafutását kettétörte a Magyar Nagydíjon elszenvedett baleset, ami után órákig az életben maradásért kellett küzdenie, soha nem nyerte már vissza korábbi formáját.

Heikki Kovalainen

Kovalainen pályafutásának érdemi része csak három évig tartott, 2007-ben a Renault, majd két évig a McLaren csapatot erősítette. Nem tudott kitörni Lewis Hamilton árnyékából, az esetek többségében meg sem közelítette brit vetélytársát. A Magyar Nagydíjon 2008-ban csak Felipe Massa utolsó körökben elszenvedett motorhibája miatt tudott győzni, miközben csapattársa világbajnok lett. Az első hatba sem került be az év végi összetettben. Örök ígéret maradt a finn pilóta, a korábbi sorozatokban nyújtott teljesítménye alapján ugyanis a világbajnoki címre is esélyesnek tartották őt.

Mark Webber

Webber hosszú éveken át versenyzett lassú autókkal, Minardi, Jaguar, majd Williams következett. 2007-ben igazolt a Red Bullhoz, ahol nem is teljesített rosszul, de az autó csak lassan állt igazán fejlődési pályára. 2009-ben komoly ugrást hajtott végre az ausztrál pilóta, élete első futamgyőzelmét aratta Németországban, majd Brazíliában ezt megismételte. Az azonban látszott, hogy ettől az évtől az istálló inkább Sebastian Vettel mögött áll.

Ennek egyik jele volt 2010-ben, Nagy Britanniában, amikor két új fejlesztésű első szárnyat hozott a hétvégére a Red Bull, ám Vettel a sajátját megtörte az edzésen. Webber autójáról szemrebbenés nélkül leszerelték a szárnyat és átrakták Vettel autójára, Webber megkapta a régebbi fejlesztést. A sors iróniája, hogy a futamot végül mégis Webber nyerte, de ez örökre benne maradt. 2010-ben kis híján sikerült a világbajnoki cím, négy futamot is nyert az ausztrál, de az utolsó három futamból kettőt nagyon elszúrtak, így végül a harmadik helyezett Vettel ugrott előre az élre és lett világbajnok.

A további években már nem volt esélye a világbajnoki címre, a futamgyőzelem hébe-hóba még összejött, de látványosan Vettel árnyékában versenyzett, 2013 végén pedig visszavonult.

Aki ki tudott törni – Damon Hill

Hillt 1993-ban Alain Prost mellé hozták félig újoncként a domináns Williamshez, segítette is a professzort többek között Kanadában, Spanyolországban és Franciaországban. Nem volt tilos azonban előtte végeznie, három futamgyőzelmet is aratott, év végén a harmadik helyet szerezte meg. 1994-ben egyértelműen Senna segítője lett volna, ám a brazil halála felborította a csapaton belüli egyensúlyt. Frank Williams úgy vélte, Hillből is világbajnok válhat, végül igaza is lett, így Damonra építette fel a csapatot. 1996-ban révbe is ért, világbajnok lett.

1997-ben és 1998-ban is jobban szerepelt aktuális csapattársánál az Arrowsnál és a Jordannél is, 1999-ben azonban megsemmisítő vereséget mért rá Heinz-Harald Frentzen, év végén visszavonult. Hill saját bevallása szerint sem volt őstehetség, sosem tartotta magát a leggyorsabb pilótának, őt a szorgalma és az autók beállításának szakértelme vitte a csúcsra.

 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: