A 2000-es évek eleje Michael Schumacher és a Ferrari nyomasztó dominanciájáról szólt, így a döntéshozók igyekeztek új szabályokkal megkavarni az erőviszonyokat. A legtöbb újítást 2003-ban vezették be: többek között ekkor váltották le a 10-6-4-3-2-1-es pontrendszert a 2009 végéig használt 10-8-6-5-4-3-2-1-esre, de ekkor debütált egy újfajta időmérős szisztéma is, amely során a pilótáknak csak egy gyorskör állt a rendelkezésükre az edzés folyamán, s ez alapján alakult ki a rajtsorrend.
Mivel azonban a 2004-es idény ennek ellenére is az immár hétszeres világbajnok és a Scuderia egyeduralmáról szólt, a szabályalkotók ismét csavartak egyet az előírásokon. 2005 elejétől kezdve ugyanis immár két kvalifikációt rendeztek a nagydíjhétvégéken, s bár ilyen rendszer korábban is érvényben volt a Formula-1-ben, ezúttal nem a két tréning abszolút legjobb köridői alapján rangsorolták a pilótákat, hanem a két időmérőn elért időik összegei alapján.
Az persze érvényben maradt, hogy az edzések során csak egy-egy gyorskörre volt lehetősége a pilótáknak, azaz hibázásra továbbra sem maradt lehetőség. Ráadásul még azt is bevezették, hogy bár a szombati időmérő után újra lehetett tankolni az autót, a vasárnapi kvalifikációt már annyi üzemanyaggal kellett teljesíteni, amennyivel a futamnak neki akarnak vágni, plusz gumiból is azt a garnitúrát kellett használni, amelyet a versenyen is (abban az évben tilos volt a futam közbeni kerékcsere).
Ami viszont a nézők szempontjából nem volt túl előnyös, hogy míg az első időmérőt szombat délután, a másodikat már vasárnap délelőtt, mindössze néhány órával a start előtt rendezték, azaz előző este még úgy feküdtek le aludni a rajongók, hogy nem tudták, ki indulhat másnap a pole-ból. Ez persze a sajtó munkatársainak sem tetszett, hiszen úgy kellett megjelentetniük a vasárnapi lapokat, hogy nem tudták megírni, kié a rajtelsőség.
Mindenki izgalommal várta az Ausztrál Nagydíjat, ahol bemutatkozott az új rendszer, s ahol azonnal kiderült, hogy mennyire nem működik a gyakorlatban. Az időmérőt ugyanis hol elálló, hol felerősödő esőben rendezték, így néhányan egyértelműen hátrányba kerültek azzal, hogy rossz volt a pálya állapota, amikor az ő gyorskörük volt soron. Persze ez még a szimpla egykörös szisztéma során is probléma lett volna, de ráadásul a végeredményként megjelölt 3:01.460-as összidő is elég sután nézett ki a táblázat tetején (a pole-t egyébként Giancarlo Fisichella szerezte meg a Renault-val, miután az élcsapatok versenyzői közül egyedül neki jött ki a lépés mindkét alkalommal).
A szabály végül mindössze hat versenyhétvégét élt meg: május 24-én a tíz csapat vezetői összeültek az FIA akkori elnökével, Max Mosley-val, hogy hozzák vissza a szimpla szombati egykörös időmérőket. A döntésre a Motorsport Világtanács is rábólintott, így már a soron következő Európai Nagydíjon visszatértek a korábbi rendszerhez.
