Korábban csak találgatni lehetett, vajon mennyi pénzt adott a gyári kapacitásban visszatérő Renault a Lotus istállóért – amely azelőtt szintén Renault volt –, mielőtt hétvégén a cég által kibocsátott dokumentumok alapján napvilágot látott a hír: a franciák mindössze 1 fontot, azaz alig több mint 400 forintot fizettek ki a csapatért. Összehasonlításképp, a Lotus csak az idei motorokért 10 millió fontot adott, éves működése pedig körülbelül 100 milliót emésztett el.
Mégsem példátlan azonban, hogy egy Formula-1-es csapat jelképes összegért keljen el – az elmúlt évtizedben a Renault esete már a harmadik példa erre, ráadásul két rendkívül sikeressé váló csapat is filléres összegekért került új tulajdonosa kezébe, ami biztató előjel lehet a Renault számára.
Ami vélhetően sokaknak eszébe jut, az a Brawn GP 2009-es szárnyalása. Miután a Honda gyári csapata kudarcot vallott, egyetlen euróért eladták az alakulatot csapatfőnöküknek, Ross Brawnnak, meg sem várva a szabályváltozás évét. A Brawn GP rögtön első versenyét megnyerte, majd a következő hétből hatot, és behúzták az egyéni és konstruktőri bajnoki címet. Év végén pedig Ross Brawn továbbadta az istállót a kategóriát jelenleg uraló Mercedesnek – több mint 100 millióért.
Kevesebben tudják, de a korábban szponzorként érdekelt Red Bull is garasért vett csapatot. Ők a szintén sikertelenség miatt kiszálló Jaguart vásárolták meg a 2005-ös szezon előtt egyetlen amerikai dollárért. Persze csak az adásvétel ára volt több mint baráti: az új tulajdonos szerződésben ígérte meg, hogy három év alatt minimum 200 millió fontot költ el a csapatra. Akárcsak a Brawnnál, a befektetés ezúttal is kifizetődött: míg a Jaguar négy év alatt két dobogós helyezést ért el, addig az energiaitalos istálló négyszeres világbajnokká vált.
A Lotusért, Hondáért és Jaguarért összeadva körülbelül 1000 forintot fizettek, ami nevetségesnek tűnhet, de mint a motorsport.com főszerkesztője, Charles Bradley egy cikkében rámutatott: „valójában kevésbé nevetséges egy fontért vagy dollárt megvenni egy F1-es csapatot, mint százmilliókat elkölteni a működésre, mivel a versenyzés költségei példa nélküli magasságokba szöktek. Csak a szupergazdagoknak érdemes jelentkezni.”