Milyenek voltak az első tapasztalatok a Formula–2-es autóval?
Hihetetlen volt, már most nagyon várom, hogy folytathassuk a munkát. A Formula–3-hoz képest a Formula–2-es autó teljesítménye és súlya a legnagyobb különbség. Bár a határokat ezen a teszten még nem is feszegettük, már így is lenyűgözött, hogy ez az autó mennyire gyors az egyenesekben.
Az F2-ben óriási a csata, ráadásul sok olyan srác van, akik már több évet is eltöltöttek itt. Mire számítasz, mennyire lesz nehéz ez a kihívás?
Ez az F1 előtti utolsó lépcsőfok, így a versengésnek itt valóban kiélezettnek kell lennie, és biztos vagyok benne, hogy az is lesz.
Vannak, akik azt mondják, hogy a szerénység és az alázat különösen fontos ahhoz, hogy valaki az autóversenyzésnek ezen a szintjén sikeres legyen. Mit gondolsz erről?
Úgy gondolom, hogy ez nemcsak itt, a versenyzés világában, hanem az élet minden területén nagyon fontos. Az, aki a leginkább két lábbal áll a földön és nem ragadtatja el magát, az lesz sikeres.
Mit tudsz majd hasznosítani az F3-ban szerzett tapasztalatokból az F2-ben?
Az F3-ban egészen jól alakultak a dolgok a kezdetektől fogva, idén azonnal gyors tudtam lenni, mivel nagyon jól sikerült az előszezonbeli felkészülés. Sajnos az évad kezdeti szakaszában a kvalifikációs teljesítmény nem mindig volt elég jó, ami megnehezítette a dolgokat a futamokon. Spában aztán sikerült megszerezni a pole-pozíciót és az első futamgyőzelmet, attól kezdve pedig egyenletesen gyorsak tudtunk lenni a folytatásban. Ennek köszönhetően már könnyebb dolgom volt, mivel a versenyeken addig is elég jól teljesítettem. Az F2 sem lesz egyszerű, mert itt fordított rajtrács van, tehát aki nyer, annak a második futamon a nyolcadik helyről kell startolnia. Mivel az F3-ban három időmérő és három futam volt, ahhoz képest elég nagy lesz a kavarodás. Arra törekszem majd, hogy a hétvége minden egyes fázisában bizonyítsak. Az a célom, hogy az idény végére egy kiteljesedett, érett versenyző legyek.
Növeli az önbizalmadat, hogy az F3 bajnokaként lépsz fel az F2 mezőnyébe?
Természetesen igen. Végső soron az egyik legnagyobb, legerősebb bajnokságot nyertem meg, ahol roppant erős volt a mezőny. Ezt az is bizonyítja, hogy szinte mindenkinek sikerült feljebb lépnie, és arra számítok, hogy a többségükből előbb vagy utóbb F1-es pilóta lesz. Egy vagyok közülük, így ez nyilvánvalóan növeli az önbizalmamat, és a segítségemre is lesz majd azoknál a lépéseknél, amelyeket a jövőben fogok megtenni.
Milyen emlékeid vannak a gokartos korszakból?
A gokartos időszak most már elég távolinak tűnik, de persze soha nem felejtem el. Emlékszem, amikor a kezdeti próbálkozások után kiléptünk a nemzetközi szintre és minden sokkal izgalmasabbá vált. Találkoztam más, roppant tehetséges versenyzőkkel, többségük sokkal tapasztaltabb is volt, így nagyon örültem annak, amikor kiderült, hogy képes vagyok küzdeni velük. Sokan vannak közülük, akik jelenleg is itt vannak. Mindenki más irányba indult el, de ugyanoda tartunk, így most ismét egymás ellen versenyzünk.
Édesapád szerette volna, hogy te is elkezdj versenyezni vagy te magad döntöttél így?
Ez az én döntésem volt, teljes mértékben.
Az F1-es történelem egyetlen hétszeres világbajnokának fia vagy. Ha felteszik neked azt a kérdést, hogy versenyzőként ki a példaképed, mit válaszolsz rá?
Édesapám, ez nem is lehet kérdéses. Ő a legjobb, mindig is ő volt a legjobb. Az, hogy hozzá mérhetem magam, egyszerűen csodálatos. Nekem nincs gondom azzal sem, ha mások egyfolytában hozzá hasonlítanak, hiszen ő minden idők legjobbja, így ő a példaképem.
Édesapád a Ferrari legendája, te magad jártál már Maranellóban?
Gyerekként sokszor jártam Maranellóban. Akkoriban még a gokartozást sem kezdtem el, így biztos vagyok benne, hogy ha most látogatnék el oda, egészen más érzelmeim lennének a hellyel kapcsolatban.
Az interjú folytatása megtalálható lesz az Autósport és Formula Magazin december 18-án megjelenő legújabb számában.
