Jack Doohan pályafutása gyors és keserű fordulatot vett, miután 2024 végén megkapta első Formula–1-es lehetőségét az Alpine-nál, majd néhány futammal később elveszítette helyét Franco Colapintóval szemben. Az ausztrál pilóta a Fox Sports podcastjében elmondta, hogy kezdetben reálisnak látta a visszatérés esélyét, ám idővel világossá vált számára, hogy más irányt kell keresnie. Jelenleg a Haas tartalékversenyzőjeként dolgozik, miközben továbbra sem mondott le arról, hogy ismét rajthoz álljon a Formula–1-ben.
Doohan 2024-ben fogadta el a francia csapat kérését, hogy teljes munkaidős tartalékversenyzőként segítse az alakulatot, miközben más versenyzési lehetőségekről is lemondott. Az Alpine vezetőségét meggyőzte arról, hogy ő a megfelelő utód Esteban Ocon helyére, és végül már a 2024-es szezonzárón lehetőséget kapott a bemutatkozásra, miután Ocon egy futammal a szezon vége előtt távozott.

Mindössze néhány hónappal később az Alpine figyelme Franco Colapinto felé fordult. Bár az argentint kezdetben tartalékversenyzőként jelentették be, hamar egyértelművé vált, hogy a környezetében sokan arra számítanak, előbb-utóbb versenyüléshez jut az Alpine-nál. Végül mindössze hat futam telt el a 2025-ös szezonból, amikor a csapat a Miami Nagydíjat követően bejelentette a váltást.
Doohan a Fox Sports Pit Talk podcastben idézte fel ezeket a heteket: „Nyilvánvalóan furcsa időszak volt. Különös 12 hónap volt abból a szempontból, hogy megvalósítottam az álmomat, miközben volt egy hároméves szerződésem. Soha nem vagy biztonságban, hiszen továbbra is alkalmazott vagy, még versenyzőként is. Szerződés alatt állsz, de úgy gondoltam, hogy erős pozícióban vagyok, még a körülöttem lévő zaj és a sajtóhírek ellenére is.”
Az ausztrál elmondta, hogy igyekezett kizárni a külső körülményeket és a munkájára koncentrálni, ugyanakkor a folyamatos találgatások hatással voltak rá: „Lehajtott fejjel próbáltam végezni a munkámat, bár bizonyos szempontból ez a helyzet hatással van rád, különösen ahogy egyre tovább tart. Elégedett voltam, aztán hirtelen nagy sokként ért az egész.”
A történet azonban nem ért véget a versenyülés elvesztésével. Az Alpine hivatalosan öt futamos értékelési időszakról beszélt Colapinto esetében, amelynek végén döntést ígért a folytatásról. Nem sokkal később azonban Flavio Briatore a sajtónak már arról beszélt, hogy az argentin hosszabb távon is maradhat az autóban. Doohan szerint a háttérben hosszú ideig azt sugallták neki, hogy még mindig lehet esélye a visszatérésre:

„Kicsit nehéz út volt, de bizonyos értelemben, anélkül hogy túl mélyen belemennék, mindig ott volt előttem egy kis csali. Fokozatosan új lehetőségeket vázoltak fel előttem, ezért soha nem éreztem úgy, hogy a visszatérés olyan messze lenne. Legalábbis kezdetben így láttam. Nagyjából Zandvoort környékén, a nyári szünet végén, augusztusban jöttem rá, hogy abban a szezonban már nem fogok visszaülni az autóba, és valóban el kellett kezdenem azon gondolkodni, merre vezetnek a következő lépések.”
A helyzetet tovább nehezítette, hogy még hónapokig szerződés kötötte az Alpine-hoz, s csak 2026 januárjára sikerült teljesen lezárnia ezt az időszakot, és elkezdenie a jövő tervezését: „Voltak nehéz időszakok. Ha február közepén találod magad ilyen helyzetben, nem sok versenyzési lehetőség marad. Normális esetben már az előző év szeptemberében késeinek számítanak bizonyos döntések, hiszen a következő szezonról szóló egyeztetések áprilisban és májusban kezdődnek, így februárban ebbe belekerülni nem egyszerű.”
A következő cél az volt, hogy a Formula–1 közvetlen közelében maradjon, ennek eredményeként hamarosan a Haas tartalékversenyzői programjában kapott szerepet. Bár továbbra is az F1-es visszatérés lebeg a szeme előtt, saját bevallása szerint ma már másképp kezeli a helyzetet, mint korábban.
„Mindenképpen egy kicsit más. Nehéz elmagyarázni, de nem próbálok semmit erőltetni. Korábban egészen más helyzetben voltam. Akkor még nem volt versenytapasztalatom a Formula–1-ben, fiatal versenyzőként pedig folyamatosan bizonyítanod kellett, hogy megkapd a lehetőséget” – mondta Doohan, aki ma már jobban elfogadja, hogy számos tényezőre nincs közvetlen ráhatása.

„Lesznek lehetőségek, amelyek az irányításom alá kerülhetnek, de ahhoz, hogy egyáltalán az irányításom alá kerüljenek, bizonyos külső dolgoknak is meg kell történniük. Én most kizárólag arra koncentrálok, amit befolyásolni tudok. Arra, hogy a lehető legjobb munkát végezzem a pálya mellett, és amikor lehetőségem adódik az autóban, akkor is.”
„Ha sikerülne visszakerülnöm egy Formula–1-es autóba, az fantasztikus lenne, de tudom, hogy most sokkal több tényező játszik szerepet ebben, mint általában. Nem ragaszkodom görcsösen hozzá. Szerintem jó esély van rá, de már nem ugyanabban a helyzetben vagyok, mint tavaly, amikor ez jelentette számomra a mindent.”
Az ausztrál számára ugyanakkor az is fontos volt, hogy ne töltsön újabb évet versenyzés nélkül. A 2024-es és 2025-ös idény során összesen mindössze hét nagydíjon állt rajthoz, ezért igyekezett más lehetőségeket is keresni: „A munkakör megnevezésében is benne van, hogy versenyző vagy, és versenyezned is kell” – mondta nevetve. „Máskülönben egyszerűen csak tartalékversenyző vagy. Nem nevezheted magad versenyzőnek, ha nem versenyzel.”
Ennek jegyében indult el a Le Mans-i 24 órás verseny LMP2-es kategóriájában is, amely új fejezetet nyitott a pályafutásában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti a Formula–1-es célok feladását: „Jó érzés, hogy vannak lehetőségek a jövőre nézve. Semmit sem vehetsz biztosra. Nyilvánvalóan továbbra is az a fő célom, hogy visszatérjek ide, a Formula–1-be, de nagyszerű érzés, hogy vannak lehetőségeim, és van hol megmutatnom, mire vagyok képes egy versenyautóban.”