Egy újabb fiatal tehetség álma vált valóra a 36. Magyar Nagydíj vasárnapján. A futamon, amely egészen a kezdésig sablonos versenynek ígérkezett, az égi áldás révén alaposan megkeveredtek a kártyák. Az első kanyaron négy élmenő sem jutott túl, az ötödik végig a mezőny hátuljában kullogott, az elejére pedig szokatlan nevek soroltak be. A következő döbbenetet Lewis Hamilton egyszemélyes rajtja jelentette, melyet rajta is vesztett, a bokszból friss slickekkel kihajtó Esteban Ocon pedig átvette a vezetést – és többet nem engedte el.
Az Alpine ifjú franciája már az autóból kiszállva sem találta a szavakat, és az érzések épp ugyanúgy kavarogtak benne a pódiumceremónia után is, mint a kockás zászló megpillantásakor. „Micsoda fantasztikus pillanat, egyszerűen nincsenek szavaim. Őrületes, épp nemrég viccelődtünk ezzel a csapattagokkal, hogy a következő lépés számunkra a dobogó legfelső foka lenne, miután tavaly sikerült második helyet is szereznünk. De egyértelműen nem ma számítottunk erre” – beszélt Ocon érzelmeiről a futam utáni sajtótájékoztatón.
A franciának az elmúlt időszakban nem voltak könnyű hétvégéi, rutinos csapattársa, Fernando Alonso a kezdeti küszködés után elkapta a fonalat és rendre elé került, ám Ocon az Alpine segítségével összeszedte magát. „Nem lehetek elég hálás a bizalomért, amivel a csapat felém fordul. Három nehéz versenyünk volt, de megbíztak bennem, és túljutottunk rajta, Silverstone-ban újra rátaláltunk a tempóra. Ezen a hétvégén nagyszerű volt az időmérő, és fantasztikus a verseny, persze néhány incidenssel. Mindig hajszoljuk a lehetőségeket, és ma éltünk vele. Erre örökké emlékezni fogok!”
Azt is elárulta, első F1-es győzelme többé-kevésbé hasonlít is ahhoz, ahogy azt még gyerekként elképzelte. Még a pályát tekintve is. „Pont olyan volt, ahogyan álmodtam erről. A pálya is. Ez furcsán hangozhat, sok versenyzőnek ez nincs a kedvencei között, de nekem igen. A legjobb kettőben benne van, de valószínűleg most már ez az abszolút első. Imádok idejönni, a támogatás miatt, amit kapunk, a pálya miatt, a ritmusa miatt. Mondtam is a csapatnak, hogy nem jegyzek túl sok jó eredményt innen, de azt hiszem, ezen most javítottam” – mosolygott a futamgyőztes.
Ami az élen autózást illeti, kifejezetten tetszett neki, de nem felejti el, hogy a körülményeknek is volt mindez köszönhető. „Sokkal egyszerűbb elöl harcolni, úgy, hogy az ellenfelek mind mögöttünk vannak, mint a középmezőnyben csatázni. Az egész F1-es karrierem alatt jó kiképzést kaptam, hogyan kell ott küzdeni. Amikor elöl, tiszta levegőben vagy, te diktálod a tempót. Végül mindent tökéletesen csináltunk, az elejétől kezdve. Az akkor egy nehéz döntés volt. Lewis általában nem hibázik. Soha. Bokszba hajtani, amikor második helyen álltam, szívszorító volt” – monda el Ocon, elismerve, nem gondolt arra, hogy valóban a mindenki által követett taktika lesz most a nyerő. Számára az lett.
Sebastian Vettel viszont nem könnyítette meg a dolgát. Az Aston Martin a német elrontott kiállásával ugyan adott neki némi lépéselőnyt, de a négyszeres bajnok végül hiába volt szinte végig DRS-sel a francia diffúzorára tapadva, nem tudott elé kerülni. Még a kék zászlók sem segítettek neki, amiket Ocon valódi istencsapásnak élt meg. „Nem igazán élveztem a kék zászlókat. A kék zászlók és én – nem egy jó történet. Nagyon-nagyon szoros volt. Amint bekerültem a piszkos levegőbe, lassabb voltam, mint Seb. Majdnem meg is előzött. Túl közel volt ahhoz, hogy kényelmesen érezzem magam, de végül sikerült kialakítanom némi különbséget a pálya szűkebb részein. Az autó lenyűgöző volt, ugyan nem kontrolláltunk mindent, de elégnek bizonyult.”
Épp elégnek ahhoz, hogy Pierre Gasly tavalyi, Olasz Nagydíjon aratott sikere után ismét a francia himnusz csendüljön fel a pódiumon. Egy cél teljesítve, és Ocon a végén elárulta azt is, minek örülne a közeljövőben. „Remélhetőleg ez az első győzelmünk volt a sok közül, és remélem, hamarosan Fernandóval is osztozhatunk a dobogón” – hálálkodott másodjára is a szerinte oroszlánként küzdő spanyol világbajnoknak, aki a parc fermében várt rá, hogy átölelhesse
