Szám szerint – Ország-város az F1-ben

Egy vándorcirkusznak, mint amilyen a Formula-1 is, sosem volt mindegy, hol lép fel. A versenyek helyszíneit régebben gazdaságpolitikai szempontok alapján válogatták ki, esetleg az is számított, hogy az adott országban milyen erős volt az autósélet, működött-e ott autóklub. Voltak példák kifejezetten politikai célzatra is. Vagy olyan eset is volt, amikor dél-afrikai feszült politikai helyzet ellenére, a jegybevételek kényszere miatt erőszakkal rendeztek versenyt. Pedig az egész mezőny és a sportvilág tiltakozott. De hát nincs rózsa tövis nélkül.

Vadhajtások is voltak ezen a rózsafán, ilyen volt az egyfajta „városállami” pózban tetszelgő Pescara (1957-ben). Igazi városállamként könyvelik el azonban Monacót, nélkülözhetetlen a versenynaptárból. Ma már elképzelhetetlen, hogy volt időszak, amikor kétséges volt a monacói futam megrendezése, elsősorban a francia autóklubbal (Balestre idejében) folytatott vitában.

A dohánytilalom hatására beerőszakolt ázsiai versenyre volt jó példa az ún. Csendes-óceáni Nagydíj, amelyet 1994-ben és 1995-ben rendeztek meg, a keskeny és meglehetősen rövid aidai pályán.

A legtöbbször otthont adó pálya a monzai volt, 64 alkalommal rendeztek hivatalos versenyt. Igen jól tartja magát Franciaország 58 Forma-1-es futamával, ahhoz képest, hogy 2008-ban látogatott el hozzájuk utoljára az autós cirkusz. Hazánk szépen kúszik felfelé ezen a listán. Mivel Hollandia ebben az évben sem rendez versenyt, a 30. magyar futammal utolérjük őket.

Az új (1984-ben átadott) Nürburgring szerepvállalása is említésre méltó, nemcsak Németország színeiben adott otthont a mezőnynek, hanem vérbeli zsoldosként is szolgált. Rendeztek rajta Luxemburgi nagydíjat is, sőt Európa GP-t is, amikor Hockenheim birtokolta a hivatalos német nagydíjat. Érdekes, hogy ez a két helyszín ma is vitában áll a Német Nagydíj ügyében.