A Japán Űrkutatási Ügynökség és a Toyota három éves, a 2019-es pénzügyi évtől a 2021- es pénzügyi évig tartó közös kutatási programba kezd az idén márciusban bejelentett közös Hold-projekt részeként. A kutatás-fejlesztési együttműködés célja egy olyan, legénységet szállító. túlnyomásos kabinnal kialakított holdjáró kifejlesztése, amely hidrogén üzemanyagcellás technológiával működik. A hároméves projekt során a JAXA és a Toyota tesztmodelleket készít, illetve prototípusokat értékel. Ennek célja a legénységgel ellátott túlnyomásos holdjáró kifejlesztése, illetve egy nemzetközi összefogás keretein belül a Hold felszínének vizsgálata. A 2019-es pénzügyi év során a JAXA és a Toyota azonosítja azokat a technológiai elemeket, amelyek a Hold felszínén való közlekedéshez szükségesek, és az autógyártó részletes tervet készít készítése a holdjáró prototípusáról*. A 2020-as pénzügyi évben várható a technológiai elemek alkatrészeinek előállítása és a holdjáró prototípusának megépítése, míg a 2021-es pénzügyi évben a legyártott alkatrészek és a holdjáró prototípusának tesztelését és kiértékelését tervezik. A 2029-es indítás előkészítése terveink szerint szakaszosan történik. Ez magában foglalja a tervezést, a kiértékelést, a prototípusokat és magának a holdjárónak a legyártását is. A kutatási programról szóló megegyezés csak az első szakaszra vonatkozik. A hároméves munkafolyamat során a JAXA és a Toyota megtervezi, legyártja és ki is értékeli mind a technológiai elemek alkatrészeit, mind a holdjáró prototípusát, melynek alapja egy hagyományos földi jármű. Ezt követően a két fél ellenőrzi egy életnagyságú modell technológiai megvalósíthatóságát.
A cél a Hold sarkvidéki területeinek feltérképezése
A tervek szerint ez idő alatt a JAXA vezetési technológiákkal kapcsolatos adatokat is gyűjt a legénységgel ellátott túlnyomásos holdjáró kifejlesztéséhez. A járművet olyan küldetéseken fogják használni, melyek során a Hold sarkvidéki területeit térképezik fel. Ennek célja egyrészt megvizsgálni a Holdon található források (pl. fagyott víz) kiaknázásának lehetőségeit, másrészt olyan technológiák elsajátítása, amelyek lehetővé teszik nagy kiterjedésű égitestek felszíni vizsgálatát.
2029-ben indulhat a japán Hold-projekt
A Toyota 2019. július 1-én a Toyota Takao Sato főigazgató vezetésével létrehozta Holdkutatási Mobilitás Munkacsoportot. Az autógyártó tervei szerint az év végére a jelenleg 13 fős részleg létszáma körülbelül 30 főre bővül. A kollégák olyan osztályokról érkeznek, ahol eddig a holdjáró megépítéséhez kulcsfontosságú technológiai kutatással és fejlesztéssel foglalkoztak. Ilyen például az üzemanyagcella, a mozgásfunkciók és mozgásirányítás, illetve az automatizált vezetés. A tervek ugyan még nem véglegesek, a Hold-projekt tervezett indítási dátuma ugyanakkor 2029. Ennek előkészítéseként történik majd 2022-től a holdjáró életnagyságú prototípusának legyártása és kiértékelése, valamint a Hold sarkvidékeinek feltérképezéséhez szükséges vezetői rendszerek tesztadatainak gyűjtése és kiértékelése. 2024-től a várható holdjáró gépészeti modelljének megtervezése, legyártása és kiértékelése, és egy küldetésre alkalmas modell megtervezése, 2027-től pedig a küldetésre alkalmas modell legyártása, teljesítményének és minőségének tesztelése.
A Toyota a kutatásba vállalt szerepével arányosan hozzájárul a projekt kutatási költségeihez
A szerződés előírja, hogy a JAXA és a Toyota a saját feladatai szerinti elosztás alapján fedezi a költségeket. Ennek alapján a Toyota a kutatásban vállalt szerepével arányosan járul hozzá a költségekhez. A kutatást, a tesztelést és sok más egyebet főleg a Toyota (Toyota City, Higashifuji, stb.) és a JAXA (Tsukuba, Chofu) kutatói bázisain fogják elvégezni. Fontos feladat lesz annak vizsgálata, hogy egyes elemek, anyagok és alkatrészek mennyire alkalmasak a holdbéli környezetben való használatra, azaz hogyan bírják a földinél sokkal durvább hőmérsékletet és sugárzást, illetve hogyan viselkednek vákuumban. A Toyota mérnökei emellett vizsgálják majd a holdjárónak regoliton (szilárd égitest felszínén található törmelék) mutatott teljesítményét, valamint az eszközök működőképességét egy olyan környezetben, ahol a gravitáció a földi tömegvonzás egyhatoda.
