A K&H Biztosító telematikai adatai szerint a vezetési hibák között utcahosszal a gyorshajtás áll az élen 47 százalékos aránnyal. Azaz 100 kilométerre 7,9 gyorshajtás jut. Bár a baleseti statisztika javítását célzó telematikai megoldások még nem ismertek széles körben, a K&H biztos jövő indexe szerint a megkérdezettek 59 százaléka nyitott a használatukra, 28 százalékuk pedig örülne, ha a telematikai eredmények alapján kedvezményt kapna a biztosítás díjából.
Egyelőre nincs jelentősebb javulás a baleseti statisztikákban. Bár a KSH adatai szerint a múlt év első kilenc hónapjában a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma mindössze 2 százalékkal 12 178-ra csökkent, ám a halálos áldozatok száma 2 százalékkal 428-ra emelkedett.
A K&H biztos jövő indexéből kiderül, hogy a 30-59 éves magyarok 93 százaléka szerint a szabályok be nem tartása okozza a közlekedési baleseteket. Az ittas vezetést 76 százalékuk, az utak minőségét pedig 69 százalékuk tartja nagy vagy inkább nagymértékben felelősnek a szerencsétlenségekért. A megkérdezettek 65 százaléka szerint a szabályok hiányos ismerete, 64 százaléka szerint az autók műszaki állapota, 63 százaléka szerint pedig az autósok rutintalansága játszik szerepet a kedvezőtlen baleseti statisztikákban. A gépjárművezetői oktatás színvonalát és a rendőrség hozzáállását tartják a legkevésbé felelősnek a helyzetért.
Utcahosszal vezet a gyorshajtás
A szabálytalankodásból, vezetési hibából adódó baleseti helyzeten technológiai oldalról is lehet segíteni, mégpedig telematikai megoldásokkal. A K&H ezért is indította el 2016 júliusában telematikai projektjét, amelynek célja a balesetek számának mérséklése, az üzemanyag-fogyasztás csökkentése és a közlekedési morál javítása. A legfrissebb, 2017. decemberi adatok szerint a projektben telematikai eszközzel felszerelt autók 8,1 millió kilométert tettek meg 7397 napnak megfelelő idő alatt. A sofőrök összesen 1,25 millió vezetési hibát vétettek és a legtöbb alkalommal - az esetek 47 százalékában - a gyorshajtás volt a probléma. Az adatokból kiderül az is, hogy 100 kilométerre 7,9 gyorshajtás jutott. A második leggyakoribb vezetési hiba a hirtelen fékezés 18 százalékos aránnyal, ami jóval elmarad a gyorshajtás eredményétől. A harmadik legtöbbször regisztrált vezetési hiba pedig a túl nagy sebességgel történő kanyarodásokból fakad, amely a hibák 16 százalékát teszi ki.
Nyitottak rá az autósok
Bár a telematikai megoldásokkal javítható lenne a közlekedési helyzet, ám ezek egyelőre még nem ismertek széles körben. A K&H biztos jövő indexe szerint ugyanis a telematikai műszerek telepíthetőségéről a válaszadók 28 százaléka már hallott, de csak 6 százalékuk tudja, hogy pontosan mire jók azok. Kedvező azonban, hogy a megkérdezettek többsége, 59 százaléka nyitott lenne a telematikai megoldások és eszközök használatára, és csak 15 százalékos az ilyen eszközöket határozottan elutasítók aránya.
Kaszab Attila, a K&H vezérigazgató-helyettese, a nem-életbiztosításokért felelős vezetője szerint a telematikai megoldások az autósok számára pénzbeli megtakarítást is eredményezhetnek. „A telematikai eredmények alapján az autósok vezetési stílusa láthatóvá válik, így a biztonságosan vezető, azaz kevésbé balesetveszélyesen közlekedő sofőrök számára kedvezményes biztosítási díjakat lehet nyújtani” - tette hozzá.
Díjkedvezmény lenne a legnagyobb előny
A K&H biztos jövő index szerint a telematikai megoldásokhoz kötődő biztosítási díjkedvezményt a válaszadók 28 százaléka tartja fontosnak. Az átlagnál nagyobb mértékben tartják ezt lényegesnek a férfiak, a budapestiek és a magas jövedelműek. A megkérdezettek 27, illetve 23 százaléka a telematikai megoldások előnyének tartja egyrészt a biztonságosabb vezetésre való ösztönzést, másrészt azt, hogy a visszajelzések alapján a sofőr információkat kap arról, hogyan tud biztonságosabban vezetni. Kaszab Attila szerint a telematikai megoldásokat egyre több autógyártó és biztosítótársaság alkalmazza szerte a világon. A jövőben pedig a telematikai eszközökkel begyűjtött adatok segítségével javulhat a közlekedési baleseti helyzet.
