Aki régóta figyelemmel kíséri az autósportok világát, jól tudja, hogy a legjobb versenyzők nem mindig a legnagyobb feltűnést keltő versenyzők halmazából kerülnek ki. Jelenleg nehéz úgy végigsétálni a Gymkhana Grid marathóni paddockjában, hogy az ember tekintete ne ragadjon meg a puhán lépkedő Petter Solbergen, a tarka szerelésben és a borús idő ellenére is napszemüvegben pózoló Ken Blockon, a tetőtől talpig teletetovált Shane Lynch-en és Buttsy Butleren, vagy a levakarhatatlan mosollyal közlekedő Andreas Bakkerudon. Ám aki nem veszik el a sztárok és a fehér gumifüst által kreált sűrű ködben, egy kevéssé ismert gyöngyszemre is rábukkanhat a finn Riku Tahko személyében.
A 31 éves Tahkóról Magyarországon eddig bizonyára nem sokan hallottak, ami annak köszönhető, hogy egy igen különös karrierkezdet és tíz év ralizás után mostanság igyekszik magát felrajzolni a motorsportok világtérképére. Nagy lépést tett efelé azáltal, hogy tavaly győztesként zárta a Gymkhana Grid RX150 Buggy osztályát, idén pedig már a főkategóriában készül diadalra.
„Nekem kicsit másfajta rajongói bázisom van, mint a többi autóversenyzőnek, hiszen én koránt sem a hagyományos módon kezdtem a karrierem, gokartozás helyett ugyanis hódeszkáztam” - kezdte bemutatkozását Riku Tahko a Formula.hu által készített interjúban. „Gyerekkoromban csak ezzel foglalkoztam, többször érmes voltam a finn bajnokságban. Apám 16 éves koromban vitt el először ralizni egy havas pályára, és az első autóversenyemet csak 18 évesen teljesítettem, ami szokatlan a mai világban, amikor már mindenki 5-6 évesen vezetni kezd.”
„Jelenleg a ralikrossz Európa-bajnokságban szerepelek a saját csapatommal, szoros együttműködésben a Minivel és a Monsterrel. Második szezonunkat töltjük a ralikrosszban, korábban tíz éven át raliztam, a nemzeti- és a világbajnokság között minden szinten” - folytatta, majd azt is elmagyarázta, miért döntött a váltás mellett egy évtizednyi ralis karrier után. „Ezt látványosabb sorozatnak tartom, amelyben a rajongókat és a szponzorokat is könnyebb elérni. Azt mondanám, hogy ez az autósport jelene. Mostanáig egy nemzeti versenyt megnyertünk, de ezen kívül még nem volt komoly eredményünk, jelenleg a csapatépítés szakaszában tartunk, és azt várjuk, hogy jövőre sokkal versenyképesebbek leszünk.”
Ezen a ponton muszáj volt egy kellemetlen kérdést is feltennünk, hiszen nem kerülhette el a figyelmünket, hogy a ralikrossz-Eb idei bajnokságát - amelyben például Kiss Pál Tamás és Kárai Tamás is szerepel - Riku Tahko -30 ponttal a legutolsó helyen zárta. De hogy lehet ennyire lemenni negatívba egy öt versenyhétvégéből álló szezon során?
„Igazából azért kaptunk pontlevonást, mert idő előtt el akartunk végezni néhány fejlesztést a jövő évre. Többször cseréltünk motort, mint az engedélyezett, de mivel amúgy sem szerepeltünk túl jól, úgy voltunk vele, teljesen mindegy, hogy nulla vagy -30 ponttal zárjuk-e a szezont, és inkább már előre tekintünk. Sajnos a váltóval kapcsolatos problémák miatt több versenyen is kiestünk, ezért voltunk képtelenek pontot szerezni, és ezért helyeztük át a hangsúlyt az előttünk álló idényre.”
Riku különféle eseményeken való részvétellel sokat tesz azért, hogy rajongóinak száma rohamosan nőljön világszerte, ám elismerte, hogy sokuknak most kénytelen lesz csalódást okozni. Nemrég egy Twitteren kiírt szavazásban megkérdezte követőit, hogy 2017 során a rali vagy a ralikrossz világában látnák-e őt szívesebben, és bár a rali kapta a több szavazatot, ő nem tervezi a visszatérést.
„Igen, ez valóban így van” - beszélt a szavazás eredményéről. „Ezt annak tulajdonítom, hogy tíz év alatt számos rajongót szereztem a raliban, és már apám is ebben a szakágban versenyzett annak idején. A tervem viszont továbbra is az, hogy egy harmadik szezont is teljesítsek a ralikrossz-Eb-n, hiszen rengeteget áldoztam a csapat felépítésébe. Persze nem mondom azt, hogy soha többet nem fogok ralizni, és ha lesz rá lehetőség, továbbra is örömmel fogok vezetni.”
A Gymkhana Griden már állandó résztvevőnek számít, hiszen harmadik alkalommal kapott meghívást erre a különleges eseményre, amely olyan versenyzői képességeket igényel, amiket a szezon során senki nem tud igazán gyakorolni.
„Tavaly megnyertem a versenyt a Buggy kategóriában, 2014-ben pedig az összkerekesek között az elődöntőig jutottam, ahol Ken Block győzött le szoros csatában. Idén ismét az összkerék-meghajtásúak között indulok. És noha ez számomra már hagyományosan egy szezonzáró esemény, nem veszem félvállról, hiszen azok után, hogy pár éve még egy könnyed szórakoztató buliként indult, mostanra egy igazán komoly küzdelemmé vált rengeteg erős versenyző részvételével, és tényleg mindent jól kell csinálni, ha nyerni akarunk.”
A már számos egyedi versenyhelyszínen és havas pályán megfordult Tahkótól megkérdeztük, mi volt eddigi karrierjének legemlékezetesebb pillanata, mire a finn nem teljesen olyan sztorit osztott meg velünk, amire számítottunk.
„Egyik évben a finn ralibajnokságban vívtunk hármas csatát Esapekka Lappival és Juha Salóval. Az utolsó verseny előtti éjszakán azonban komoly gyomorfájdalmaim voltak, egyáltalán nem aludtam, és aztán egész nap szörnyen éreztem magam. Tudtam, hogy ha legalább harmadik akarok lenni az év végi tabellán, akkor negyedikként kell célba érnem, és bár az első szakaszokon még gyengén kezdtem, de végül sikerült elérnem a kitűzött célt. Ez volt életem legnehezebb napja, de végül meglett a jutalma” - mesélte Tahko, miközben nekünk óhatatlanul is eszünkbe jutott, hogy Valtteri Bottas nemrég szintén egy kellemetlen hasmenéses sztorit osztott meg a világgal. Vajon mi lehet a finn kajában?
