Luigi harmadik versenyét kezdte meg a Volland Racing csapatánál, az előző kettőn elődöntőbe jutott, végig a leggyorsabbak között volt, így mindenki azt várta, mikor jön el az áttörés, a döntő és a dobogó.
- Nagyon vártam ezt a hétvégét is - meséli Luigi -, a barcelonai pályát szeretem, bár rettentően nehéz és technikás, egyetlen pici hibával is sok időt lehet veszíteni, mégis nagyon kedvelem, mert folyamatos koncentrációt és hibamentes vezetést igényel, a legkisebb tévesztés is végzetes lehet.
Luigi az előfutamokban - mondhatni már szokás szerint - stabilan vezetett, a szombati napot az összetett harmadik helyen zárta, amit vasárnapra is meg tudott őrizni, így első sorból rajtolhatott az elődöntőben:
- Már a szombati legelső kifutásnál éreztem, hogy ez egy különleges hétvége lehet, nagyon éreztem a pályát, jó volt a tempóm, az autó tökéletesen fel volt készítve, így már csak rajtam múlhatott a siker.
Luigi az egyik legjobban rajtoló pilóta a mezőnyben, valahogy ezen a hétvégén mégis a rajtokkal volt a legtöbb problémája. Vagy nem vette be a sebességet az autó, vagy nem tudta jól elkapni a pillanatot, emiatt hatalmas csatákba bonyolódott a futamokon. Így volt az elődöntőben is, ahol együtt jöttek el Linnemannal, Luigi a külső íven tartotta a tempót, de letolta a pályáról őt a norvég srác, emiatt hátrébb esett Luigi, és még a döntőbe jutása is veszélyben forgott egészen az utolsó pillanatig.
- Nem gondoltam volna, hogy azzal foglalkozik majd, hogy engem kivezessen a pályáról, ezzel mindkettőnk futamát megnehezítette, végül csak harmadik tudtam lenni, ami ötödik helyet jelentett a döntőben. Onnan a dobogó, bár csak két lépés előre, de ez a szűk pályán a legjobbak ellen szinte lehetetlen küldetés.
Fel is tett mindent egy lapra Luigi, tudta, ha lesz egy halvány esélye az előzésre, akkor nem habozhat:
- A rajtom a hétvége legjobbjára sikerült, tapadtam a mezőnyre, akik ismét egymást próbálták kitolni a pályáról, így érkeztünk a kettes kanyar felé, ahol egy pillanatra a belső íven egy szűk autónyi hely keletkezett, s mire ezt felfogtam, a lábam már magától cselekedett, és be is raktam az autót a résbe.
- Mellettem hatalmas ütközések, autó a levegőben, de nem vettem el a gázt, csak amikor mellettem is fékezni kezdtek. Én is ütköztem, hiszen hirtelen mindenki be akart fordulni, de a kanyarból már én jöttem ki másodiknak. Sajnos csapattársam, Szabó Krisztián ledefektelt ebben a nagy csatában, rossz volt látni, hogy ki kellett állnia a futamból.
- Onnantól nagyon siettem, persze nem hibázhattam, hiszen mögöttem is sietett mindenki. Két, de talán három nagyon nehéz kanyar is van ezen a pályán, ahol most 3-4 helyezést is lehetett volna bukni, de szinte tökéletesen vettem a kanyarokat, és a Joker körre is a legjobbkor jöttem ki - két körig még az élen is autóztam előtte -, így az utolsó körben már tudtam, ha nem hibázok, megvan a második hely. Bár a pálya hossza nem változott a hétvégén, az utolsó kör mintha sose akarna véget érni, nagyon koncentráltam, hogy ne hibázzak, végül magabiztos előnnyel fordultam a célra, megszereztem első dobogómat a Rallycross Európa-bajnokságon, rögtön egy második hellyel, nem lehet elmondani, mennyire boldog vagyok!
- Külön öröm, hogy az MNASZ vezetője, Oláh Gyárfás is a helyszínen szurkolt a magyar indulóknak, így élőben látta első dobogómat. Köszönöm mindenkinek, hogy biztattak, támogatóimnak, csapatomnak, a rajongóknak, hazai versenytársaimnak, nagyon érett már ez a siker, most végre minden összeállt hozzá.
Luigi utolsó három, kiemelkedően eredményes versenyével már a tabella nyolcadik helyén áll, számára akár még a negyedik hely is elérhető, de nem ezért utazik Németországba:
- Utolsó versenyünk idén az Esteringen lesz, ahol szeretném folytatni ezt a stabil versenyzést, továbbra is a top 5-ben autózni, elődöntőbe és a döntőbe bejutni. A német pályán teszteltünk idén, ismerem, kedvelem, a tempóm jó volt a teszten, így akár egy fényesebb érem is összejöhet majd...
