Szia Attila. Túl vagyunk az év első murvás versenyén, milyen felkészülést igényel egy ilyen típusú verseny tőletek?
- Mit mondhatnék, igazándiból az autó felkészítése a fontos. Mi könnyebben alkalmazkodunk. Semmi komoly, egy kicsit feljebb emeltük és kikattintottam minden tekerentyűn kettőt, hogy nehogy ne tudjam visszaállítani! 
Te személy szerint szereted a murva versenyeket?
- Én amúgy nagyon, csak az autó személyében nem találtam meg ebben a társam. Nem mintha keresném, ha hirtelen megnyerném a lottó ötöst akkor is a BMW háza tájáról választanék egy jó MINI-t, de nálunk a márkahűség megkérdőjelezhetetlen. Azt hiszem aki itt bajorral ment az senki nem mondhatta el, hogy még az isten is ide teremtette a verdáját. De amúgy egész jól tette a dolgát.
Előzetesen ismerted az ISEUM Rallye pályáit?
- Tavaly már mentünk rajta, csak a Farkaserdő (Káld) volt ismeretlen, de mint már sokszor elmondtam ez nálunk (sajnos) csak arra elég, hogy be-be villanjon valami a pályáról.
Mi történt veletek a versenyen, voltak kalandok?
- Igazi nagy kaland nem volt, egyszer-kétszer (lehet többször is) közel volt a hátulja ahhoz, hogy még kurtább legyen, de mivel ott ülünk mi is ki kellett kormányozni!
Végül is megnyertétek a kategóriát! Elégedettek vagytok az eredménnyel?
- Ha nyersz az mindig elégedetté tesz, de jobban örültünk volna egy élesebb csatának, sajnos az ellenfelek kiestek, így mi voltunk a kategória egyetlen teli-pontos célba érői. Rafi barátomék hozták még be a célba az autót, de sajnos Ők szuperrallyztak a váltó meghibásodása miatt. Ezzel együtt bőven lehetett volna még gyorsabban menni, de így hogy nem volt az a nagy nyomás kicsit lehetett a látvánnyal is törődni!
Akkor sikerült autózni a nézőknek is?
- Mint az előbb már említettem szerintem igen, de Ti ezt jobban látjátok, hiszen kinn voltak a fotósaitok, kameráitok, várjuk majd a felvételeket és meglátjuk.
Következik a Székesfehérvár Rally. Milyen emlékeid vannak a Fejér megyei versenyekről?
- Egyszer voltam arra nézőként az ezredforduló környékén. Nagy por volt! Viccet félretéve semmilyen. De ez nálunk nem hátrány! Jól kell felirni a pályákat és gyorsan, pontosan végigmenni rajtuk. Aztán begyüjteni az első helyért járó kupát és hazajönni! És utána mint most is megköszönni a szervíznek: Bedő Ákosnak, Bodnár Gergőnek, Berzéki Bélának, Lángi “Öcsi” Zoltánnak a hatékony munkát, a csajoknak a segítségét, Anyukámnak a gondosan bepakolt ellátmányt és partnereinknek, hogy látnak bennünk fantáziát!!!
