A Forma-1 rajongóit ősidők óta foglalkoztatja a kérdés, hogy kedvenc sportáguk miért nem kap helyet az olimpiai programban, annak ellenére, hogy a versenyzők nagyon komoly és megterhelő edzésmunkát végeznek, melyek nyugodtan párhuzamba állíthatóak a világ legjobb sportolói által végzett felkészüléssel. Egy életét a sportra feltevő fiatal srác vagy hölgy legnagyobb álma, hogy egyszer ott lehessen hazája színeiben ötkarikás játékokon - talán a futballistákat kivéve, de számukra is rendeznek tornát -, így joggal merül fel a kérdés, hogy a száguldás szerelmesei miért nem mérettethetik meg magukat ugyanott?
A 2005 őszén indult A1 GP nevet viselő versenysorozat valami hasonlót akart teremteni: a magát gyakran „Motorsport-Világkupaként” hirdető széria 29 nemzetet tömörített fennállásának öt éve során. Ha nem is vonultatta fel a világ legjobb pilótáit, olyan nevek versenyeztek benne, mint a jelenlegi IndyCar-menők, Will Power, Marco Andretti, Ryan Briscoe, James Hinchcliffe vagy Ryan Hunter-Reay, de egykori és jelenlegi F1-es pilóták is, mint például Jos Verstappen, Adrian Sutil, nem beszélve a Force India párosáról, Sergio Perezről és Nico Hülkenbergről - utóbb 2007-ben bajnoki címhez segítette Németország csapatát, meghozva ezzel számára az áttörést.
2012-ben, hosszú egyeztetések után a Nemzetközi Automobil Szövetség formális elismerésben részesült a Nemzetközi Olimpiai Bizottság részéről - korábban ugyanis nem tartották sportnak a technikai jellegű sportágakat. Mindebben kulcsszerepet játszott, hogy az FIA aláírta az Olimpiai Chartát, hogy régóta együttműködnek az olimpiai versenyszámokat is árgus szemekkel figyelő WADA-val (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség), valamint hogy létrehozták a Versenyzők Bizottságát.
A NOB-bal kötött megállapodás joggal tölthette el reménnyel az autósport-rajongókat, ám a bizottság akkori elnöke, a 2013-ban leköszönő Jacques Rogge gyorsan lehűtötte több millió benzinőrült kedélyeit. „Mindketten ugyanúgy törekszünk a tökéletességre” - mondta a sportdiplomata az F1-ről. „Sok dolog van, amit tanulhatunk az F1-től, sok a két oldal közötti hasonlóság, hiszen nagyszerű sportolóink vannak, akik nagyon keményen edzenek. De hogy őszinte legyek, a játékok a sportolók közötti küzdelmekről szólnak, nem pedig a felszerelésekéről. Ebből kifolyólag, bár komoly tiszteletet tanúsítok iránta, (a Forma-1) nem lesz része az olimpiai programnak.”
Charles Bradley, a Motorsport.com szakírója szerint azonban ennél árnyaltabb a helyzet. Úgy véli, hogy több olimpiai sportágban is elengedhetetlen a külső, vagy technikai eszközök használata: például ott vannak az aerodinamikailag kifinomult pályakerékpárok, a golf- és teniszütők, az úszódresszek (bár rég vége a cápadresszek időszakának), nem is beszélve a lovasversenyekről. A brit tovább elmélkedik arról, hogy az F1-nek helye lenne-e az olimpián: szerinte a hatalmas nézettség miatt már alapból megérné (annak ellenére, hogy a száguldó cirkusz a legnézettebb sportesemény az ötkarikás játékok és a futball-vb-k után), de gondolatmenetét azzal a konklúzióval zárja, hogy az F1-nek nincs szüksége az olimpiára - maga az autósport viszont megérne egy próbát.
A legműködőképesebb opció egy egyenkategória lenne: egyforma karosszériák, egyforma motorok - az olimpiákat évtizedek óta támogatják komoly autógyárak nagyszámú gépjárművel, a Nissan az idei, riói játékokra 4000 Kicks crossovert szállított. Ebből kiindulva nem lenne nehéz hivatalos beszállítót találna versenyautók tekintetében - a 2020-as játékokat pedig Tokióban rendezik, melynek hagyományosan világhírű az autógyártásra, nem beszélve a motorsportjáról. Persze nem F1 lenne, de tökéletes alternatíva arra, hogy egyenlő feltételekkel szállhassanak harcba a versenyzők egymással.
Ha már versenyzők - felmerül a kérdés, ki vezesse az autókat? Ki induljon például Nagy-Britannia színeiben: Lewis Hamilton vagy Jenson Button? Németország autóját ki vezesse: Sebastian Vettel vagy Nico Rosberg? Egyáltalán presztízsértékűnek tekintenék-e az F1-es pilóták az olimpiát? Esetleg jobb választás lenne egy IndyCar-, vagy WTCC-pilóta? Magyarország esetében ez utóbbi mindenképp így lenne. Aztán az országok számára ott a lehetőség, hogy egy ígéretes tehetségek alkalmazzanak, aki számára egy olimpiai bajnoki cím az áttörést is jelenthetné. Ne feledkezzünk meg az évenként megrendezett Bajnokok Versenyéről sem, ahol az egyéni küzdelmek mellett a pilóták a Nemzetek Versenyében is indulhatnak - 2009-ben többek között a pekingi olimpiai stadionban, a Madárfészekben rendezték a küzdelmeket.
Másik kérdés a helyszín: a legtöbb olimpiát rendező országban van komoly autóverseny megrendezésére alkalmas aszfaltcsík - kevesen tudják, hogy a riói olimpiai park egy részét a régi Autodromo Internacional Nelson Piquet helyére építették. A tokiói olimpiára a Fuji Speedway nagyszerű választás lenne, hiszen a pálya mindössze 100 kilométerre található a fővárostól, nem is beszélve a Budapest tőszomszédságában fekvő Hungaroringről, hiszen hazánk is ott van a 2024-es játékokra kandidálók között.
Mindezzel Bernie Ecclestone álma is teljesülhetne, hiszen a 2009-es szezon előtt elhatározta, hogy akárcsak az olimpián, az F1-ben is érmeket kell osztani. A 85 éves üzletembernek elege volt abból, hogy nem lát előzést a pályákon, ezért a versenyzők bátorítására szerette volna bevezetni a rendszert, mondván, aki több aranyat szerez egy évben, az lesz a világbajnok.
Bár a sportolók küzdelmét favorizálók számára ördögtől való az „autósportot az olimpiára!”-ötlete, némi kreativitás és kompromisszumkészség kellene ahhoz, hogy a világ legkomolyabb szériáiban versenyzők olyan körülmények között is összecsapjak egymással, amelyet csak az olimpia teremthet meg számukra.
