1974: Egyéni és konstruktőri bajnoki cím - McLaren M23
Emerson Fittipaldi / Denny Hulme / Mike Hailwood / David Hobbs / Jochen Mass
Miután az 1966-os Monacói Nagydíjon bemutatkozott a McLaren istálló két év múlva a Belga Nagydíjon Spa-Francorchampsban már az első futamgyőzelmét is megszerezte a csapat, az első bajnoki címre azonban még várniuk kellett. 1974-ben azonban végre elérkezett a McLaren ideje és az új szerzemény, Emerson Fittipaldinak köszönhetően mindjárt az egyéni és a konstruktőri bajnokságban is begyűjtötték a hőn áhított bajnoki címeket. Az 1974-es szezon szinte tökéletesen kezdődött a csapat számára, hiszen Denny Hulme már a szezonnyitó Argentin Nagydíjat megnyerte, majd Fittipaldinak köszönhetően a következő Brazil Nagydíjon is McLaren győzelem született. A brazil zseni pedig két újabb győzelemmel és négy dobogós helyezéssel az év végén, ha hajszállal is, de végül 3 ponttal Clay Regazzoni és a Ferrari előtt bebiztosította az egyéni és az olaszok előtt 8 ponttal a konstruktőri bajnoki címet is a csapatnak.
1976: Egyéni bajnoki cím - McLaren M23/M26
James Hunt / Jochen Mass
A drámaira sikeredett 1976-os szezon véghajrájában végül James Hunt beérte a ponttáblázatot sokáig vezető Niki Laudát (Ferrari), akit végül az eső áztatta Japán Nagydíjon a 3. helyével, 1 ponttal meg is vert a ponttáblázaton begyűjtve ezzel a McLaren istálló második egyéni bajnoki címét. Lauda hat futammal a bajnokság vége előtt Nürburgringen súlyos balesetet szenvedett, ami miatt két nagydíjat ki kellett hagynia, hatalmas esélyt adva ezáltal Huntnak arra, hogy a 23 pontos hátrányát ledolgozza a bajnokságban.
1984: Egyéni és konstruktőri bajnoki cím - McLaren MP4/2
Alain Prost / Niki Lauda
Hét szűk esztendőt követően a McLaren végre az 1984-es szezonra igazi bajnoki autót épített, amivel Lauda és Prost hatalmas fölényben uralta a bajnokságot. A szezonban rekordnak számító 12 futamgyőzelmet szerző McLaren (Lauda 5, Prost 7) konstruktőri bajnoki címe így egy percig sem forgott veszélyben Lauda és Prost azonban hatalmas csatát vívtak az egyéni címért, amit végül 0.5 ponttal (!) a szezonzáró Portugál Nagydíjon a Prost mögött a 2. helyen célba érkező Lauda "ölébe hullott".
1985: Egyéni és konstruktőri bajnoki cím - McLaren MP4/2B
Niki Lauda / John Watson / Alain Prost
A hatalmas csatát hozó 1984-es szezont követően a dolgok megfordultak Lauda és Prost között, és az 1985-ös évet már Prost uralta. A kis francia végül rekordnak számító 11 dobogós helyezést, közte 5 futamgyőzelmet szerezve pedig az év végén hatalmas fölénnyel 20 (23) pontos előnnyel szerezte meg az egyéni bajnoki címet, ilyen teljesítmény után a konstruktőri címhez pedig Lauda egyetlen Holland Nagydíjon aratott futamgyőzelme is bőven elegendőnek bizonyult a Ferrari legyőzéséhez.
1986: Egyéni bajnoki cím - McLaren MP4/2C
Alain Prost / Keke Rosberg
Két év elsöprő sikere után 1986-ban a McLarennek egy nagyon komoly kihívója akadt a Williams-Honda személyében. Nigel Mansell és Nelson Piquet rivalizálása azonban ahhoz vezetett, hogy bár a Williams 9 futamgyőzelemmel (Mansell 5. Piquet 4) könnyedén megszerezte a konstruktőri bajnoki címet az egyéniben a nevető harmadik Prost vihette haza a bajnoki trófeát. A döntés a szezonzáró Ausztrál Nagydíjra maradt, ahol Mansell egy defekt miatt kiesett elbukva ezzel a bajnoki címet, míg a futamgyőztes Prost Mansell előtt 2 ponttal és a második helyen célba érkező Piquet előtt 3 ponttal megnyerte az egyéni összetettet.
1988: Egyéni és konstruktőri bajnoki cím - McLaren MP4/4
Alain Prost / Ayrton Senna
A McLaren 1988-ban az öregecske TAG-Porsche motorjairól a Hondára váltott, ezzel pedig egy új aranykorszak kezdődött a wokingi csapat életében. Prost és a McLarenhez érkező fiatal brazil tehetség, Ayrton Senna az új MP4/4-es konstrukcióval pedig szinte mindent megnyert, amit meglehetett. A 16 futamon 15 futamgyőzelmet, 15 pole pozíciót és 10 leggyorsabb kört szerző McLaren konstruktőri győzelméhez kétség sem férhetett, egyéniben azonban csak a szezon utolsó előtti futama a Japán Nagydíj döntött Senna javára végül.
1989: Egyéni és konstruktőri bajnoki cím - McLaren MP4/5
Ayrton Senna / Alain Prost
1989-ben Senna és Prost bajnoki csatája igazi élet-halál harccá alakult, a döntés pedig ismételten a szezon utolsó előtti futamára, a Japán Nagydíjra maradt, ahol egy ütközés vetett végett Senna és Prost rivalizálásának, amiből végül Prost került ki győztesen, mert bár a francia maradt a kavicságyban, de a futamot követően Sennát megfosztották a futamgyőzelemtől, így a bajnoki korona Prost fejére került. A konstruktőrök között a 10 futamgyőzelmével pedig a McLaren ismételten utcahosszal hozta az újabb bajnoki címet.
1990: Egyéni és konstruktőri bajnoki cím - McLaren MP4/5B
Ayrton Senna / Gerhard Berger
Az 1989-es szezon drámája 1990-ben is folytatódott, bár Prost helyére Gerhard Berger szerződött a McLarenhez Senna és a Ferrarihoz távozó Prost azonban ismételten egymásra talált a bajnoki küzdelemben. A döntés ismételten a szezon utolsó előtti futamára a Japán Nagydíjra maradt, ahol most Senna ütötte ki a pályáról Prostot megnyerve ezzel az egyéni bajnoki címet, míg a csapatok között 13 dobogós eredményével (közte Senna 6 futamgyőzelmével) 11 ponttal a Ferrari előtt ismételten a McLaren lett a konstruktőri bajnoki cím tulajdonosa.
1991: Egyéni és konstruktőri bajnoki cím - McLaren MP4/6
Ayrton Senna / Gerhard Berger
1991-ben Senna és Berger harmonikus csapategységben készült a McLaren egymást követő negyedik egyéni és konstruktőri bajnoki címére. A McLarennek azonban Nigel Mansell és a Williams-Renault személyében új és veszélyes kihívója akadt. Végül Senna Mansell Japán Nagydíjon elkövetett hibájának köszönhetően "könnyedén" győzött az egyéniben, míg csapatban egy szorosabb 14 pontos győzelemmel kerülhetett a bajnoki cím a wokingiak vitrinjébe.
1998: Egyéni és konstruktőri bajnoki cím - McLaren MP4/13
Mika Hakkinen / David Coulthard
A McLarenhez 1993-ben szerződő fiatal finn Mika Hakkinen az 1995-ös Ausztrál Nagydíjon elszenvedett balesetét követően lassan beérett, az 1998-as szezonra pedig a Hakkinen-Coulthard páros egy igazi remekművet kapott az előző szezonban szerződtetett Adrian Neweynak köszönhetően. 8 győzelmével, így Hakkinen "könnyedén" megszerezte az egyéni bajnoki címet Michael Schumacher (Ferrari) előtt, míg a konstruktőrök között Coulthard egy futamgyőzelme biztosította be a McLaren újabb sikerét a Ferrari előtt.
1999: Egyéni bajnoki cím - McLaren MP4/14
Mika Hakkinen / David Coulthard
Miután az 1999-es szezonban Hakkinen nagy ellenfele Schumacher lábát törte egy balesetben a Brit Nagydíjon úgy tűnt, hogy már senki és semmi sem állhat a finn újabb világbajnoki győzelmének az útjába. Hakkinennek azonban váratlan kihívója akadt Eddie Irvine személyében és miután Schumacher is visszatért a pályára, hogy Irvinet segítse a finnek bizony igencsak meg kellett küzdenie a szezonzáró Japán Nagydíjon az újabb McLarenes bajnoki győzelemért. Ez végül Hakkinennek ha 2 ponttal is, de sikerült, a konstruktőrök között azonban végül a McLaren 4 ponttal elbukta a bajnoki címet a Ferrarival szemben.
2008: Egyéni bajnoki cím - McLaren MP4/23
Lewis Hamilton / Heikki Kovalainen
Sok szűk esztendőt követően 2007-ben a McLarennek újra esélye nyílt a világbajnoki címek megszerzésére, Fernando Alonso és Lewis Hamilton rivalizálásának eredménye azonban csak egy Ferrari bajnoki cím lett Kimi Raikkönennek köszönhetően. 2008-ban azonban Alonso távozását követően Hamiltonnak esélye nyílt, hogy visszavágjon a maranellói gárdának, ahol ezúttal Felipe Massával kellett megküzdenie a bajnoki címért, amit végül a szezonzáró Brazil Nagydíj utolsó kanyarjában Timo Glock megelőzésével megszerzett 5. helyével 1 ponttal Massa előtt meg is nyert, míg a Ferrarinak a konstruktőri címmel kellett vigasztalódnia.
