Lallernek számára nem voltak ismeretlenek a balkáni terepviszonyok, ám a hard endurós közeg még a sokat látott versenyzőt is meglepte:
„Mostanában gyakran látom azt, hogy a klasszikus tereprali vonal mellett „szomszédolunk”, azaz tekingetünk az endúró világa felé is. Görögországban is ez történt, gyakoriak voltak az olyan szakaszok, ahol csak a navigáció, az itiner emlékeztetett a saját szakágunkra. Maga a verseny egy remekül megszervezett, profin lebonyolított dolog volt, nagyon jól szolgálta a céljainkat. Azt kell mondjam, keresve sem találhattunk volna jobb környezetet a fejlődésre.
Itt mindennel találkoztunk, ami egy hosszútávú versenyen előfordulhat. Technikás erdei csiki-csukik, sziklás kihívás, ülésig érő patakmeder, hegymenet a hóhatáron, tengerparti mély homok, rendkívül aprólékos navigáció, és még sokáig sorolhatnám. Meg persze ott van a napi rutin, a ritmus, a monotonitás, amit fel kell venni és meg kell szokni. Úgy érzem, helytálltunk ebben, és nagyon hasznos hetet hagytunk magunk mögött - őszintén örülök Kárpáti Peti teljesítményének is, jó úton indult el a céljai felé. Büszke vagyok, hogy elhozhattuk a magyar zászlót Olümpiába, külön szeretném megköszönni a szurkolóinknak a bíztatást, a támogatóinknak a segítséget, akik nélkül ez nem jöhetett volna létre!” - mondta Horváth Lajos.
Kárpáti Péter pályafutása legkeményebb erőpróbája volt a Hellas Rally, de a Laller Racing Dakar Team motorosát cseppet sem ijesztette meg a görög pokol:
„Nem volt egyszerű, a verseny vége felé a jól sikerült felkészülés ellenére is éreztem a porcikáimat. A kihívás erejét jól mutatja, hogy az utolsó napok már sajnos áldozatokat is szedtek, többen buktak és kórházban kötöttek ki. Összességében nagyon hasznos volt ez a hét, mert rengeteg új dolgot tanultam, sikerült csiszolni a technikámon, valamint a rendkívül fontos napi rutinban is tudtam fejlődni. Köszönöm szépen Lallernek a sok segítséget, a motivációt, hogy mindenben számíthattam rá. Sok helyen végig együtt mentünk, én navigáltam, ő pedig a tapasztalatával és tanácsaival igyekezett a jó irányba terelni. Azt hiszem, erre mondják azt Pestiesen, hogy igazi csapatmunka volt! Sok ilyen alkalomra van még szükségem, de azt gondolom, nem vallottam-vallottunk szégyent.” - zárta mondandóját Kárpáti Péter.
A magyar különítményben Kárpáti Péter végül a 102, Horváth Lajos pedig a 107. helyen ért célba.
