Retro – Az utolsó nagydíj Schumacher nélkül

A 6. Magyar Nagydíj előkészületeit alapvetően a bizonytalanság jellemezte. A privatizációs eljárások lefolytatása során nem sikerült elrendezni a pálya tulajdonviszonyait, és különös helyzet állt elő: bár magát a pályát és a bukótereket a Hungaroring Rt. kezelte állami tulajdonban, az odavezető, illetve a betonkerítést körülvevő utak magánkézbe kerültek, míg a ring belső területei a Rákosvölgye Tsz.-hez tartoztak. Az egyik probléma ezen utak fejlesztését akadályozta meg, míg a mások hosszas egyeztetésekhez, kemény alkudozáshoz vezetett...

Ráadásul a futam előtti héten aggasztó hírek érkeztek külföldről. Egy olasz és egy svájci lap hivatalos forrásokra hivatkozva közzétette az 1992-es versenynaptárat, melyben nem szerepelt a Hungaroring. Szerencsére végül kiderült, hogy a hír kacsa volt, de így is komoly aggodalmat keltett Magyarországon a gondolat, hogy sikertörténetnek induló nagydíjunk hat év után kikerülhet a száguldó cirkusz programjából.

Képgaléria

Képgaléria az 1991-es 6. Magyar Nagydíjról

Szerencsére azért a versenypályákon történő eseményekről is lehetett beszélni a futamot megelőzően: mindenki azt találgatta, hogy folytatódik majd Ayrton Senna és Nigel Mansell harca a bajnoki címért. Pár hónappal korábban e párharc kialakulása nemigen tűnhetett reális forgatókönyvnek, hiszen Senna az első négy versenyt egyaránt megnyerte, így a maximális negyven ponttal vezette a bajnokságot Monaco után – ebben az évben vezették be, hogy 9 helyett 10 pont járjon a győzelemért. Ekkor Prost 11, Berger 10, míg Mansell Patreséhez hasonlóan csak 6 ponttal rendelkezett.

Ekkor jött a nagy fordulat: a következő öt versenyen Mansell minden alkalommal több pontot gyűjtött Sennánál, ráadásul sorozatban szerzett három győzelemmel érkezhetett Magyarországra, miközben brazil riválisa az utolsó két futamon egyaránt kiesett, mert kifogyott az üzemanyaga. Ráadásul Németországban ismét fellángolt a régi viszály közte és Prost közt: a francia úgy érezte, hogy Senna kényszerítette le a pályáról, és a nyilvánosság előtt megfogadta, hogy neki fog menni, ha még egyszer becsukja előtte az ajtót. Mansell hátránya ekkor már csak nyolc pont volt.

Ilyen előzményeket követően érkezett meg a mezőny Magyarországra. A pénteki időmérő edzésen a két McLaren zárt az élen, kihasználva az új fejlesztés jelentette előnyt: Sennáék ekkor használhatták először élesben az új félautomata, kormányról működtethető sebességváltót, amit a fő riválisok már korábban alkalmazni kezdtek. A brazil ennek ellenére másnapra visszarakatta a szekvenciális váltót, és végül hatalmas, több mint 1,2 másodperces fölénnyel szerezte meg az első rajtkockát Patrese előtt.

Az olaszt az előző napon egy különös közjáték zavarta meg: kicsúszása után autója úgy érkezett vissza a bokszba, hogy hiányzott a kormánykereke. Az alkatrész roppant értékes volt, így természetesen nem lehetett annyiban hagyni a dolgot, s végül Peter Windsor csapatmenedzser a zártláncú videóhálózat segítségével meg is találta a kormányt. A lopás gyanúja egy sportbíróra terelődött, akit egy életre kitiltottak a Hungaroringről.

Vasárnap Senna nagyszerű rajtot vett, így hiába sikerült az indulás szintén igen jól Patresének, nem volt esélye átvenni a vezetést. Mansell megtartotta harmadik helyét, s mögöttük sem változott a sorrend: Prost a negyedik helyen maradt a későbbi csapattársak, Berger és Alesi előtt. A futam egyharmadáig nem is történt változás, Patrese üldözte Sennát, míg Mansell a harmadik helyen várta, hogy mi fog történni. A 27. körben aztán a Ferrari-motor megadta magát a 27-es autóban, így Alain Prost ismét kiesett, a szezon során már ötödször.

Sennának nem sikerült leszakítania magáról Patresét, aki a 32. kör elején még az előzéssel is megpróbálkozott, ám a brazil kivédte a támadást. Újabb kísérletre nem kerülhetett sor, miután a váltó akadozni kezdett az olasz Williamsében, így elengedte csapattársát, aki Senna után eredt. A címvédő nem sokkal később hibázott: lesodródott a pályáról a második kanyar előtt, de még időben összeszedte autóját, és hárította az azonnal támadó Mansell próbálkozását.

A britnek több lehetősége nem is volt az előzésre a hátralévő mintegy harminc körben: Senna végül magabiztos győzelmet aratott a két Williams előtt. Gerhard Berger negyedikként ért célba, mögötte következett a Ferrarinak két pontot mentő Alesi, valamint az előző évi Francia Nagydíjon elért szenzációs második helye óta első pontját szerző Ivan Capelli a Leyton House-Ilmorral, aki a hetedik helyen haladt Alain Prost kieséséig.

A verseny leggyorsabb körét meglepetésre a végül kilencedikként célba érő belga Bertrand Gachot érte el az újonc Jordannel. A júniusban Le Mans-t nyerő pilóta a következő futamon már nem ülhetett autóba, miután két hónap börtönre ítélték egy londoni taxisofőr megtámadása miatt. A Belga Nagydíjon a helyét egy német fiatalember, egy bizonyos Michael Schumacher foglalta el...

Képek forrása: DPPI, ATP, Boros Jenő, Eszterváry Ervin, Barcza Zsolt

További érdekességek