Március első napjaiban gyors egymás utánban törölték, illetve elhalasztották a MotoGP idei első két futamát a koronavírus-járvány miatt: előbb a Katari Nagydíj királykategóriás programja jutott a törlés sorsára (a Moto2-esek és a Moto3-asok viszont megkezdik a szezont), majd a teljes thaiföldi hétvégét is elhalasztották – igaz, utóbbit később még igyekeznek majd pótolni. A gyorsaságimotoros-vb történetében nem ez az első alkalom, hogy valamilyen okból kifolyólag elmarad egy verseny, bár azt is ki lehet jelenteni, hogy nem sokszor voltak hatással a világpolitikai vagy időjárási problémák a nagydíjversenyzésre.
1939-ben, amikor még nem világbajnokságként rendezték a különböző géposztályok futamait, a második világháború kitörése miatt kellett törölni a szeptember 4-re tervezett monzai idényzárót. Ezt követően viszont igazából egyetlen háború sem befolyásolta a nemzetközi versenyzést: egyedüli kivételként az észak-ír polgárháború említhető 1972-ből, amely miatt törölték az az évi Ulster GP-t. Viszont volt verseny Kelet-Németországban, a Sachsenringen a Berlini Fal felhúzása után néhány héttel is, míg 1982-ben az Argentin Nagydíjat épp a Falkland-szigeteki háború előtt néhány nappal futották, így a csapatok épp időben kijutottak az országból.
Politikai okok ugyanakkor húzódtak meg nagydíjak törlése mögött: az 1980-as venezuelai fordulót például a helyi kormányváltás miatti bizonytalanságok miatt mondták le a szervezők. Dél-Amerikát egyébként többször is sújtotta futamtörlés: 1998-ban Brazília került ki amiatt a naptárból, mert a létesítmény tulajdonosai nem akarták újraaszfaltozni a pályát.
Volt néhány alkalom, amikor az időjárás vagy valamiféle természeti katasztrófa szólt közbe, ezért pedig nem is kell sokáig visszamennünk az időben, hiszen 2018-ban a szakadó eső – és az új silverstone-i aszfalt botrányos vízelvezetése – miatt kellett törölni a Brit Nagydíj versenynapját. 1980-ban az Osztrák Nagydíj azért maradt el, mert hó fogadta a mezőnyt a helyszínen (ebben az évben tehát az ideihez hasonlóan az első két futamot törölni kellett). A legkomolyabb problémák viszont Japánt sújtották: 2010-ben az izlandi vulkánkitörések okozta repülős közlekedési káosz, 2011-ben pedig a fukushimai atomerőmű-baleset miatt halasztották hónapokkal a Motegiben rendezett viadalt, amely így tavaszról őszre került át mindkét esetben.
Azon versenyeket szinte a végtelenségig lehetne sorolni, amelyek anyagi nehézségek okán kerültek ki a naptárból, vagy azért, mert a szerződéssel rendelkező pálya fel sem épült. Ez utóbbi kategóriában bizony magyar nevező is van, hiszen Talmácsi Gábor sikerein felbuzdulva vágtak bele a Balatonring-projektbe, a sávolyi pálya 2009-ben, majd 2010-ben adott volna otthont hazánk versenyének, ám erre végül nem került sor. Az elmúlt évekből pedig a Circuit of Wales a legjobb példa, amely öt plusz ötéves szerződéssel rendelkezett a Dornával, majd több idényen keresztül Silverstone „helyettesítette” a végül soha fel nem épült helyszínt.
Végezetül pedig egy kis kitekintés a hétvégi egyedi katari helyzetre, ahol a két kisebb kategória a legnagyobb géposztály nélkül fog versenyezni. A korábbi évtizedekben volt rá példa, hogy egy-egy veszélyesebb helyszínen az 500 köbcentisek nem indultak, csupán a kisebb géposztályok: példának okáért ilyen volt az 1970-es Cseh Nagydíj, amelyet ugyan Brnóban, de még a falakkal körbevett utcai pályán rendeztek. Viszont a közelmúltból pont fordított eseteket sorolhatunk, hiszen Laguna Secába pedig hosszú ideig csak a MotoGP látogatott el, mert a helyi promótert nem érdekelték a „kicsik” küzdelmei.
A cikk részben a motorsportmagazine.com írása nyomán készült.
