Volt, aki a Kínai Nagydíj után, melyen Max Verstappen újabb tanúbizonyságot tett arról, hogy gyakran forró feje vezérli, hangot adott azon véleményének, hogy a hollandból sosem lesz világbajnok – ezzel a felütéssel kezdett a veterán F1-es újságíró, Maurice Hamilton cikkében. Szerinte épp ellenkezőleg, a verseny, melyen nem csupán győzelmet dobott el magától, de csapattársától is kikapott, kijózanító pofonként hat majd Verstappenre. Két legendához, Ayrton Sennához és Michael Schumacherhez is fűződik hasonló történet, újoncként olyan élmény érte őket, melyek hatására alázatosabbá váltak.
„Figyelembe véve Senna kiemelkedő érdemeit, furcsának tűnhet olyan versenyre visszatekinteni, melyen igazából részt sem vett. Az 1984-es Olasz Nagydíjon akkor érte őt váratlan meglepetés, mikor a legkevésbé számított rá. Miután annak a szezonnak a kezdetén debütált a Tolemannel, szeptemberre Ayrtonért sokan kapkodtak, köszönhetően brillírozásának az esőben Monacóban, ahol majdnem nyert. Senna a Lotus ajánlatát fogadta el 1985-re – de elfelejtette megemlíteni a Tolemannek, amelynek opciós joga volt szolgálataira” – írta az ESPN-en Maurice Hamilton.
Sennát sokkolta, mikor a versenyen szembesült vele, csapata nem nyelte le könnyen döntését, és felfüggesztette. Hitetlenkedve figyelte, hogy a helyettesítésére kinevezett Stefan Johanssonra igazítják az ülést az ő autójában. Különösen fájó volt, hogy személyes szponzora, a Sergio Tacchini hazai pályáján nem indulhatott el.
„Senna elveszett léleknek tűnt, amint a paddockban bolyongott makulátlan fehér melegítőruhájában, és azt motyogta, ’csak versenyezni akarok’. Természetesen ennek nem volt hatása arra, ahogyan később vezetett. De megdöbbenéséből ítélve ez a lecke mások tiszteletéről kordában tartotta egyre növekvő tudat alatti arroganciáját, amelyet a monacói remeklést követő dicshimnuszok is tápláltak.”
A Michael Schumachert ért pofon fájdalmasabb volt ennél fizikai és mentális tekintetben is. Miután a Jordannel parádésan debütált a Formula-1-ben az 1991-es Japán Nagydíjon, az újonc a Benettonhoz került, ahol az időmérőn rögtön elkezdte legyőzni háromszoros világbajnok csapattársát, Nelson Piquet-t. Ötödik F1-es versenyén, Japánban az időmérőn váltóhiba miatt a Piquet-re beállított modellt kellett átvennie, az idegen autó pedig túlkormányzottá vált a tempós 130R kanyarban, ezért Schumacher, aki nem vette el a gázt, óriási bukást szenvedett. A szerencse is beleszólt abba, hogy zúzódásokkal és egy fájó nyakkal megúszta.
Maurice Hamilton akkor a Ford sajtóképviselője volt – a Benetton motorszállítójáé –, és a csapat irodájában ült, mikor Schumachert kiengedték az orvosi központból. „Csak hárman voltunk a helyiségben. Láttam, hogy egészen sápadt és halk – amilyen akkor vagy, ha az F1 orvosi főnöke, Sid Watkins professzor azt mondja, ’ha túléled, fiú, akkor kétségkívül világbajnok leszel egy napon.’ Michael végül visszatérhetett a garázsba, és tehetett úgy, mintha mi sem történt volna, megéri arra fogadni, hogy megértette a sorok közti üzenet.”
Miután felidézte a múltbéli történeteket, Hamilton levonta a konklúziót: Verstappen ismét eltérő körülmények hatására, de ugyanolyan lélektani fordulóponthoz érkezett, mint a múltban Senna és Schumacher. Az újságíró leszögezte, talán téved, de a versenyt követő interjúk során azt az elmélkedő kifejezést látta Verstappenen, melyet korábban csak kétszer tapasztalt, a két világbajnokra nagy hatást gyakorló napokon.
