Mivel a Magyar Nagydíjon nem sikerült dobogóra állnia, Michael Schumacher előnye mindössze három pontra csökkent a tabellán legfőbb riválisával, Jacques Villeneuve-vel szemben. A kerpeni számára kulcsfontosságú volt, hogy növelje előnyét, jobb helyen ezt pedig nem is tehette meg, mint kedvenc helyszínén, ahol az azt megelőző öt versenyből három alkalommal is diadalmaskodni tudott.
Az időmérő edzésen azonban kikapott a kanadaitól, ráadásul csak a harmadik hellyel kellett megelégednie, mivel Jean Alesi is befurakodott közéjük a Benettonnal. Noha a vasárnap reggeli bemelegítő edzést meleg, napos időben, és száraz pályán rendezték, az égiek kiadós zuhéval áztatták el a mezőnyt fél órával a rajt előtt. Mivel az eső húsz percig szakadt, többeket a rajtrácsra vezető körükön kapott el az égi áldás, közöttük Ralf Schumachert is: a hatodik helyre kvalifikáló Ralf Schumacher összetörte az autóját, és futva próbált meg minél gyorsabban visszaérni a Jordan bokszához.
A pályán bokáig álló víz miatt a versenybíróság a sportág történetében először safety caros rajtot rendelt el - a CLK 55 AMG három körön keresztül vezette fel a mezőnyt, amikor aztán kisütött a nap, és megindulhatott a száguldás az ardenneki pályán. Az első igazi tempóban futott körben maradt a sorrend az élen állók között, Schumacher ezt követően azonban begyújtotta a rakétákat: előbb Alesit előzte meg az egyes kanyarban, majd pillanatok múlva a kanadait is a Rivage-ban.
A Ferrari-pilóta fél körrel később már 5,8 másodperccel vezetett riválisa előtt, a hatodik kör végére pedig már 16,9 másodpercre rúgott az előnye. A német annak köszönhette földöntúli tempóját, hogy az élmenők közül egyedül választotta az intermediate-abroncsokat, és mialatt a pálya rohamosan száradt, senki nem tudta elkapni a grabancát. Olyannyira, hogy amikor eljött a slickekre váltás ideje, már egy perces előnyben autózott a 12. körben - azaz átlagosan öt másodpercell volt gyorsabb az üldözőinél.
Schumacher eltűnt az üldözők szeme előtt, akik leosztották maguk mögött a dobogó alsóbb helyeit. A remekül teljesítő Giancarlo Fisichelláé lett a második hely, addigi legjobbjaként, a harmadik pozícióban pedig az évekkel később ugyanitt Schumachert oktató, ekkor azonban még első győzelmére váró Mika Hakkinen végzett. A finn azonban nem örülhetett sokáig, hiszen kizárták szabálytalan üzemanyag miatt, így Heinz-Harald Frentzené lett a pódium alsó foka.
A legnagyobb ellenfél Villeneuve-nek csak az ötödik hely jutott Johnny Hrbert mögött, az utolsó pontot pedig Gerhard Berger csípte el.
