El Maestro – a mester. Ez a név ragadt rá Juan Manuel Fangióra, s egyáltalán nem érdemtelenül: az argentin versenyző összesen öt világbajnoki címet szerzett a Formula-1 hőskorában, sőt azon szezonok közül, amikor reális esélye volt a végső győzelemre, csak egyszer nem őt koronázták meg. Az első címszerzés azonban egyáltalán nem volt sétagalopp, hiszen az 1950-hez képest jelentősen nagyobb ellenállást kifejtő Ferrarik komoly feladat elé állították Fangiót és az Alfát, s a monzai futamot követően úgy állt a helyzet, hogy ha Alberto Ascari megnyeri a szezonzárót, akkor ismét olasz világbajnoka lesz a királykategóriának.
Az év utolsó bajnoki futamát október 28-án rendezték az előző idényben még csak bajnokságon kívüli futamnak otthont adó pedralbesi pályán. Az első világbajnoki Spanyol Nagydíj eseményein összesen húsz autó vett részt: a négy-négy Ferrari és Alfa elhozta az első nyolc helyet, majd következett a három Simca-Gordini, a hátsóbb régiókban pedig a Talbot-Lagók és a Maseratik.
Ascari megtette a dolgát, és fölényesen megszerezte a pole-pozíciót Fangio előtt, egy körön több mint másfél másodpercet adva az éllovasnak. A versenyt és egyúttal a bajnokságot aztán végül a gumiválasztás döntötte el: a Ferrari 16, az Alfa Romeo viszont 18 inches hátsó kereket választott, s az előbbi bizonyult a jobb választásnak. Az utcai pálya aszfaltja ugyanis mostohán bánt az abroncsokkal, s a verseny egy ötödénél már mind a négy Ferrari meglátogatta egyszer a bokszutcát, s a többszöri kerékcsere azt eredményezte, hogy esélyük sem volt a győzelemre Fangióékkal szemben.
Így tehát az Alfa Romeo másodszor, az ekkor már kereken negyven esztendős Fangio pedig először ünnepelhetett bajnoki győzelmet a közel háromórás, 442 kilométeres verseny végén. Ezt követően az olasz gyártó bejelentette, hogy nem folytatja szereplését a királykategóriában, ami hozzájárult ahhoz vezetett, hogy a következő két szezonban F2-es szabályrendszer legyen érvényben. Ez a távozás biztosított tehát teret a Ferrari számára, hogy 1952-ben és a rá következő évben Alberto Ascarival megszerezzék első bajnoki címeiket.
