A 2010 és 2013 közti időszakra úgy emlékezhetünk, mint arra a négy évre, melyek alatt Sebastian Vettelt nem lehetett legyőzni a világbajnokságban. Pedig a Red Bull-pilótának is volt egy küzdelmesebb évadja, amikor kevésbé tűnt favoritnak, akárcsak Michael Schumacher saját bajnoki szériája során 2003-ban: a fiatal németnek 2012-ben kellett alaposan megküzdenie azért, hogy a harmadik vb-trófea is az ő vitrinjébe kerüljön.
Egészen furcsán hangzik, de Vettel ezen a napon, szeptember 23-án csupán szezonjának második futamgyőzelmét szerezte. Ez volt az az emlékezetes év, amelynek első hét futamát hét különböző versenyző nyerte, de Vettelnek akkor sem kedvezett a szerencse, mikor ugyanazok a pilóták győztek újra: 13 verseny után Alonso és Hamilton is 3-3 győzelemmel rendelkezett, a Red Bullos azonban (aki egyetlen elsősége mellett is csak három másik dobogót tudott felmutatni) harmadszor nullázott Monzában, ami a pontversenyben csupán negyedik helyet ért, jelentős, 39 pontos hátrányban az éllovas spanyolhoz képest.
Az év 14. versenye ígéretesen kezdődött a pályán előző évben győztes német számára, ő vitte mindhárom szabadedzést, az időmérőn azonban a második rajtsorba szorult: a pole-pozíciót szerző Lewis Hamilton, valamint az év időmérőin többször remeklő Pastor Maldonado is gyorsabb volt nála. A szombat a figyelmeztetések napjának bizonyult: Hamilton Maldonadónak, a hetedik helyre kvalifikáló Mark Webber pedig a mögüle induló Romain Grosjeannak (aki a spái rajtbalesetet követő eltiltásából itt tért vissza) üzent, legyenek óvatosak a startnál.
A Williams venezuelaija nem rajtolt jól, és a negyedik helyre esett vissza, így Vettel máris nyert egy pozíciót, őt Jenson Button követte harmadikként. A német a 23. körben lépett előre még egyet, mikor Hamilton váltóhiba miatt állt ki az első helyről – innentől kezében tartotta a futamot, és bár Button eleinte közel volt, végül kilenc másodpercre növelte előnyét a McLaren-pilótával szemben. A német mellett a biztonsági autó vezette a legtöbb kört: előbb Narain Karthikeyan balesete mellett kellett kiküldeni, majd az újraindításnál Michael Schumacher szállt bele Jean-Eric Vergne Toro Rossójába, így újra szükség lett rá. A lassú fázisok miatti csúszás azt jelentette, hogy a tervezettnél két körrel korábban, a 120 perces időlimit leteltével intették le a versenyt.
A győzelemmel a tabella második helyére felugró Vettelt Button és Alonso követte a dobogón, említést érdemel még a Force Indiás Paul di Resta, akinek negyedik helye legjobb F1-es eredménye volt, melyet később még egyszer tudott megismételni. Maldonado dobogóért harcolt, ám féltávnál kiesett, ezúttal nem önhibájából, hanem egy hidraulikai hiba miatt.
Szingapúrban elindult Vettel győzelmi szériája: a következő három nagydíjon, Japánban, Koreában, és Indiában is nyert (első győzelmét Bahreinben szerezte, érdekesség, hogy abban a szezonban csak Ázsiában nyert). Ennek a feltámadásnak köszönhető, hogy szoros csatában, de az idényzárón végül ő szerezte meg az újabb bajnoki címet.
