Az utolsó versenyig húzódott az FIA Super 1600 ralikrossz Európa-bajnokság megnyeréséért vívott csata. A ralikrossz-világbajnokságot kísérő szériából két versenyző emelkedett ki egész évben: Szabó Krisztián és Ulrik Linnemann felváltva szerezte a győzelmeket, rajtuk kívül más nem is tudott nyerni. Az utolsó, németországi futamra Krisztián még 6 pont hátrányban érkezett, és bár a szombati napon inkább ellenfele felé billent a mérleg, vasárnap fordítani tudott. A korábbi eredményes versenyző, Rolf Volland még eredményesebb csapata, a Volland Racing Skoda Fabiáját vezető Krisztián megnyerte az utolsó futam döntőjét – hat versenyből háromszor ő állt a dobogó tetejére –, és egyetlen pont különbséggel az Európa-bajnoki címet. Csupán két év telt el a korábbi háromszoros autókrossz kontinensbajnok szakágváltása után: ennyi időre volt szüksége, hogy megszerezze a legfényesebb trófeát. Ez pedig még jelentősebb siker annak fényében, hogy ez az első ralikrossz Európa-bajnoki cím a magyar motorsport történetében.
Pár nappal a német győzelem után csütörtökön összegyűlt a hazai média színe-java, hogy részt vegyenek a friss Európa-bajnok sajtótájékoztatóján, melyen a versenyzőt egy vadonatúj Skoda Superbbel ajándékozta meg a Porsche Pest. A siker sosem egyetlen emberen múlik, a sajtótájékoztatón Szabó Krisztián mellett részt vettek azok is, akik a legfontosabb szerepet játszották a győztes történetben.
Oláh Gyárfás (elnök, MNASZ): „Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy itt vagyok, részt vehetek Krisztián és a magyar autósport új Eb-címének ünneplésében. Az elmúlt években láthattuk, hogy a ralikrossz az autósport egyik legdinamikusabban fejlődő szakága, a világ- és Európa-bajnoki sorozat is magasra nőtte ki magát. A ralikrosszban vegyes talajon szerepelnek a versenyzők, az elmúlt években pedig a nemzetközi irány az volt, hogy nagy, épített versenypályákra viszik a sportágat, akár 70-80 ezer néző elé. Jelen pillanatban nagyon jól ítélem meg a ralikrossz világbajnokság és Európa-bajnokság nézettségét és nemzetközi sajtóját. Krisz nevét mindenki jól ismeri, tudják, hogy ő egy Magyarországról jött pilóta, és ezzel a Skodával akármire képes. Büszke vagyok rá, hogy ilyen tehetséges pilóta és profi csapat képviseli a magyar színeket itthon és külföldön. Bízom benne, hogy tovább tudunk lépni, és rövidesen egy világbajnoki csapatban látjuk viszont, esetleg világbajnokként.”
Rolf Volland (csapatfőnök, Volland Racing): „A Skoda Fabia, amellyel Krisztián versenyzett, Super 1600 kategóriás, ami azt jelenti, hogy 1600 köbcentiméteres motor hajtja, 235 lóerős, elsőkerék-meghajtású, szekvenciális váltóval. Az autó arra van kihegyezve, hogy ralikrosszpályán közlekedjen. Krisztiánnak nincsen jogosítványa Magyarországon, de ez nem számít. Az sem befolyásolta a teljesítményét, hogy a közelmúltban apa lett, hiszen a lényeg, hogy az ember fejben ott legyen, ebben pedig ő nagyon erős.”
Mozolai Gábor (CEO, Porsche Pest): „A Skoda az elmúlt évek egyik legeredményesebb márkája a magyar autósportéletben, többszörös országos bajnokok vagyunk a Fabia R5-tel, de ebben a szakágban előtte még nem vettünk részt szponzorként. Én sosem versenyeztem, de nagyon hosszú ideje ott vagyok a pályák közelében. Autót építettem, javítottam, bal egyben és jobb egyben is kipróbáltam magam, és majdnem letettem a licenszvizsgát navigátorként. Végül máshogy alakult a sorsom, de a Porsche Pest igazgatójaként részem lehet a sikerben.”
Matics Zsolt (Fit4Race, Krisztián fizioterapeutája): „Krisz négy-öt évvel ezelőtt került hozzám, és már a második harmadik-edzés után azt mondtam, igen, ez a srác biztosan meg tudja állni a helyét nemzetközi szinten bárhol, bármikor. Azt gondolom, az idei év végén értünk ahhoz a ponthoz, amikor egy magas fallal találtuk szemben magunkat. Azt mondtam neki, ha ezt át tudod ugrani, már nem lesz határ előtted. Innentől pedig olyan magabiztosságra tett szert, hogy egy új „szoftver” került a fejébe, amivel innentől ebben a szakágban bárkit le tud győzni.”
Szabó László (CEO, Lavina Kft, Krisztián édesapja, szponzora): „Az igazat megvallva ez az első komoly sajtótájékoztatóm. Krisztián a quadozás miatt lett autóversenyző, ugyanis féltettem, hogy össze fogja törni magát. 12 évesen gyorsabb volt nálam: mikor én a Dakaron indultam, ő amatőr quadversenyeken legyőzött engem. Ezért ültettük be egy csővázas autóba. Erre az első autókrosszversenyén a harmadik körben kigyulladt alatta az autó, így kezdődött a pályafutása. Nagyon komoly munka folyik a háttérben, de ez Krisztiánnak természetes, hiszen négyéves korától ez folyik körülötte. Számos sportágat kipróbált, a családban kötelező program volt lovagolni, mountain bike-ozni kajakozni, sízőként pedig több diákolimpiát és magyar bajnoki címet is megnyert. Egy támogató család veszi körbe, de rengetegen vannak a családon kívül is, akik segítenek. Szeretném, ha kicsit mindenki magáénak érezné ezt az eredményt.”
Szabó Krisztián: „A kisfiam kint volt a versenyen, de tudtam, hogy most nagyon kell koncentrálnom, ki kell aludnom magam, ezért az anyukájával elszeparáltuk, hogy ki tudjam pihenni magam a döntő nap előtt. Ennek ellenére nagyon sokat jelentett, hogy ők is ott voltak. A döntő rajtja előtt az utolsó gondolatom az volt, hogy már nem tudok mit tenni, nem rajtam fog múlni, elengedem az egészet. Én megyek, ahogy tudok, aztán a többit a sors eldönti. Mások eredményére nem lehetek hatással. A döntő után sejtettem, hogy az egy pont előny megvan, majd Rolf is beszólt a rádión, hogy Krisz, azt hiszem, mi vagyunk a bajnokok, de még számoljunk. Ayrton Senna mondta, hogy senki sem ismerheti egy autóversenyző érzéseit, mert a sisak eltakarja őket. Az első kanyart bevettem, aztán sírva fakadtam az autóban.”
